Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

körhöz”. Két evangélikus lelkésztársával a Független Muravidéki Párt megalakulásával és a horvát érdekeltséget hangoztató Radičpárttal szimpatizáltak. A pártalapítás és az elszakadási mozgalom azonban Klekl győzelmét hozta, függetlenül attól, hogy két lapot is indítottak, a Naše novine-t és magyar hasonmását, a Néplapot.12

3.3. Betelepítések és kitelepülök - magyarok és szlovének az agrárreformban

Varga Sándor13 helytörténész, e korszak jó ismerője, egyik öszszefoglalójában az igazságtalan, politikai és lelki kizsákmányolásra épülő rendszer agrárreform-kezdeményezéseit okolta az asszimiláció és önfeladás útjára lépő magyarság politikai elerőtlenedéséért. Varga az asszimilálódás összefüggéseit is merőben másként látta az addigiakhoz képest, a sajtóközleményekre és a közlönyökben megjelent központi intézkedésekre hivatkozva bírált. A szlovéniai magyarság vezető egyénisége, a Népújság kisebbségi sajtóorgánum létrehozója, hosszú évtizedekig főszerkesztő-újságírója így foglalta össze a trianoni békeszerződés igazságtalanságát: „Ha megnézzük Muravidék térképét, megállapíthatjuk, hogy különösen a Lendvai járásban (...) egyetlen szlovén település sem volt. Ennek ellenére az akkori királyi Jugoszláviához csatolták, hogy milyen mérce alapján, azt nehéz felfogni.”

Az 1920. június 4-i békeszerződésben vállalt kisebbségi vonatkozású nemzetközi kötelezettségeket az alkotmány még említi, a törvények azonban már ritkábban térnek ki ezek részletezésére.

12 PlVAR [1985]: 102.

13 VARGA (1994): 77-87.

25