Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

III. A muravidéki tudományosság évtizedei

gozataiból közöljön. E sorok írója is a Naptárban tette közzé első néprajzi tárgyú írását a hetési haranglábakról. Gyurica Klári (Hetés és Lendva-vidék történeti-területi, etnikai elterjedésének rövid áttekintése), később az első ízig-vérig néprajzos hallgató, Halász Albert a Naptárban jelentették meg Lendva-vidéki gyűjtéseik eredményeit, a tájegységgel kapcsolatos terminológiai-meghatározó fejtegetéseiket (Falucsúfolók a Muravidéken; Régi muravidéki szokások nyomában; Muravidék, vagy Lendvavidék?).

Ugyanebben az időszakban (80-as évek eleje) megszaporodtak a Zala megyei szerzők néprajzi és történelmi, illetve művelődéstörténeti tárgyú írásai. A történeti Hetés kiterjedéséről a „legavatottabb” kutató, Szentmihályi Imre összefoglalóját közölte a Naptár 1984- es számában. Horváth Károly folklórkutató a szlovéniai magyarok között gyűjtött táncdallamokról, Németh József irodalomtörténész és Tantalics Béla helytörténész pedig az alsólendvai Bánffy család művelődéstörténeti hagyatékáról jelentettek meg értékes, ma is hasznosítható írásokat.

A Naptár arculatában, grafikai kimunkálásában a 80-as években fontos változás történt. A címoldalon a népi ornamentika, szőttesek és hímzések rajzai kerültek, Gálics István lendvai grafikusművész „átöltésében”. Hasonlóképpen a hónapok naptári közlése mellett is népművészeti tárgyak, illetve ezek rajzai találhatók. Aligha kétséges, hogy a szerkesztő és a tervező közös döntésének eredményeként kerültek be ezek az alkotások, melyek a művész barát lepke- és képeslapgyűjtő, valamint a műtermében felhalmozott néprajzi tárgyak és régiségek iránti vonzalmát, szenvedélyét is jelképezik.

Említettük már, hogy a Naptár a térség összes kutatással és gyűjtéssel foglalkozó szakemberének közlési lehetőséget jelentett.

160