Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

tek kihasználni a kínálkozó lehetőséget. így elfoglalták a zömében horvát nemzetiségű Muraközt, Csáktornyával együtt, majd 1918 végén Alsólendvára is bevonult egy kisebb, 20 fős szerb csapat, és a karácsonyi időszakot kihasználva, december 28-án Muraszombat is az ellenség kezére került. A muravidéki székhelyek megszállása azonban rövid ideig tartott, hiszen a lakosság pl. Alsólendván fegyvert ragadott, hogy a fosztogató és provokáló katonaságot elűzze. A „muraszombati csataként” elhíresült hadi cselekményben - itt az összecsapás emberáldozatokat is követelt - Szombathelyről jelentős támogatás érkezett. így január 3-án az egész Murától északkeletre fekvő területet visszaszerezték a betolakodóktól.

A szakirodalom a mai napig adós azzal a kérdésfelvetéssel, hogy a Murán inneni rész 1918 utolsó napjaiban történt megszállása milyen érdekből valósult meg.2 Más volt a helyzet a második, végleges megszállással, melynek a júliusi 9-i békekonferencia határozta meg a keretét, a határvonalat és a délszláv államhoz való csatolást illetően, és ami egy hónappal később, a Tanácshatalom megszűnését követően, augusztus 12-én és 13-án következett be.

2. A gyorssajtó a fejlődés szolgálatában

Bár a sajtószabadságról szóló dolgozatunk nem szigorú kronológiai rendet követve vizsgálja a közép-kelet-európai rendszerváltásokig terjedő időszak kisebbségi-jogi vonatkozásait, a gyorssajtó elterjedésével összefüggő sajtótörténeti eseményekkel kell kezdenünk. A kiegyezéssel induló intenzív fejlődéssel a nagy kiter2 Göncz (2001)

15