Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

III. A muravidéki tudományosság évtizedei

Ezeknek kezdetben - főleg a 70-es és 80-as években - a Naptár, a szlovéniai magyarok évente megjelenő szemléje adott fórumot.

A Naptár, mint szemle, honismereti, néprajzi jellege

Az 1971. évi Naptár új főszerkesztője, Szúnyogh Sándor az arculati-formátumbeli változtatás mellett tartalmi módosítást is tervezett. „Legyen a Naptár vidékünk kulturális szemléje....” - írta beköszöntőjében, mintegy előrevetítve az új koncepciót, illetve „irányelveket”. Ez azonban még néhány évig csak terv szintjén maradt, hiszen az első néhány évfolyam alig különbözött a 60-as évektől. Főleg a honismeretet és helytörténetet illetően már a 60-as években is jelentek meg elszórtan - tanulmánynak nem tekinthető - hosszabb-rövidebb írások Varga Sándor közéleti „szereplő”, Szabó Ferenc könyvtáros, Varga József tanító tollából. Ezek azonban nem szorítkoztak elemzésre, tulajdonképpen az elérhető, legtöbb esetben hazai forrásanyagra támaszkodó írások voltak. A hetvenes években számuk megszaporodott, bár a számbeli növekedésen kívül lényegesebb minőségi előrelépés nem történt. Csupán a tematikai skála szélesült ki: a helytörténeti és művelődéstörténeti írások (Varga S.: Göntérháza helység krónikája, Szabó F.: A lendvai Népkönyvtár), helyi ismeretterjesztő cikkek (Varga J.: A legendás Hadik) és az intézményesülő kultúra (Művelődési Szervezetek Szövetsége) égisze alatt megvalósulni látszó régi és új tevékenységi formák feltérképezése (Szúnyogh S. és Žižek F.) mellett néprajzi írások, kusztoszi összefoglalók és irodalomtörténeti dolgozatok is jelentek meg. Előbbiek a muraszombati múzeum és könyvtár alkalmazottai (mint Koren V), utóbbiak a Maribori Pedagógiai Akadémián vendégtanárként

157