Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

Berlinben él feleségével. ír naplót, tanulmányt, korábban festőként is kipróbálta tehetségét.

Magányos törekvés megjelölés lehetne talán érvényes többek közt Fodor Árpádra (1982—), akinek verseskötete Remény a kő alatt80 címmel jelent meg (2005). Péntek Imre írta róla: „Fiatal költők esetében az első közlés, jelentkezés szertelensége, kiegyensúlyozatlansága gyakran megfigyelhető. Talán nem is szerencsés, ha rögtön »teljes vértezetben« mutatkozik meg a tehetség, így sokkal inkább őrizheti nyitottságát, a további alakváltozás lehetőségeit. Fodor Árpádról elmondható, hogy csapongó szertelenséggel, a rácsodálkozás áhítatával veszi birtokba a világot, amelybe beleszületett.”

Pál Péter (1998-) Digitális freskók című könyvével - József Attilaparafrázissal - saját magát is „meglepte”. Mégsem „csecse-becse” a kis kötet, bár recenzense szerint elhamarkodottnak is tűnhet a korai, kritikai számvetésnek „alá nem vetett” versválogatás. Azonban számos komoly érték is rejtőzik a kötetben, így pl. a hagyományos költői eszközökhöz való viszonyulás, a szlem térhódítása idején (Szemes Péter), nem utolsósorban a játékosság és a „rímek versszervező szertelenségében” (Tari István) is a mértéktartó gondolati és erkölcsi tartás - az „igéinket is tisztább kürttel hirdessék” igénye, az elődök örökségének vállalása.

Végül: a kötettel ugyan még nem rendelkező, de a muravidéki irodalmi életben publikációival már több mint egy évtizede jelen levő Balazsek Dániel (1980—) egyedi hangvételű lírát művel, a katolikus miszticizmust és a sorsvállalást, valamint a hagyományok megbecsülését fogalmazza verssé, sajátos formakultúrát teremtve hozzá.

80 Ld. Péntek Imre előszavát a Remény a kő alatt kötethez.

140