Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

liai ihletésű” imperatívuszát „a vers szavát / hiába ne vedd!” költészeterkölcsi tételben fogalmazta meg.

A Tükörben pocsolya haikukötet (2012) a „hagyományos” halászi versbeszéd újabb dimenzióit tárta elénk. A 21. század emberének kiúttalanságát - a táguló világkép ellenében - formailag is jelezte, a hagyományos haiku további redukálásával: 5-7-5 szótag helyett immár 3-5-3-ban közelít a „minden szól-világ” zavarodottságában eligazodást jelentő „kitartott perc” és a csönd felé.

Említettük, hogy Halász már egyetemi éveiben, később még inkább, választott szakterülete, az etnográfia szolgálatába állította tudományos kutatói tevékenységét. A muravidéki magyarok néprajza (2009) kétnyelvű kiadványban, a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság elnökeként, magyar, szlovén, valamint határon túli magyar régészek és néprajzosok konferencia-előadásainak anyagát gyűjtötte össze. A témához kapcsolódóan, ugyancsak Halász szerkesztésében jelentek meg a rédicsi születésű, később az országos tudományos életben jelentős szerepet vállalt Bellosics Bálint néprajztudós-író életművéről szóló Hommage á Bellosics Bálint és Bellosics Bálintpoézise című kötetek (2013).

Göncz László (I960-)

A hagyományos értékrendű regények sorába illeszthető a történész Göncz László Olvadó jégcsapok című, 2003-ban megjelent műve is. A pályázatra írt, közel 200 oldalas munkát a pécsi Pro Pannónia Kiadó jegyezte. A könyvről készült recenziók ugyancsak a hagyományos regénytechnika alkalmazását említették és a történelmi regény (Péntek Imre) műfaji meghatározással éltek Göncz László

130