Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

zebb?) a hangjátékszerű írásokig (Tüzet szító szél, Galamb a léggömbön) ível, elsősorban a témaválasztás szabja meg. Szociográfiai hitelességgel megírt elbeszélései (Meglapulva a kerítés mögött, Mégis harangoztak, Gazdag Márton igazsága) a sziget-létre ítélt némely burkolt problémájára is ráirányítják a figyelmet. Ezekben némi iróniával a kisebbségi helyzet szülte furcsa és nem egy esetben abszurdnak tűnő szituációi is megfogalmazódnak {Mégis harangoztak). Érdeklődésre tarthatnak számot azok a novellák is, amelyekben különc figurák (Mirza, Szíriusz) élednek újra, vagy fordított logikájukkal érdemlik ki környezetük haragját...”.

Gyermekversekkel előbb Szúnyogh Sándor {Virágköszöntő, 1987), majd ugyancsak „gyermekáldás” kapcsán Bence Lajos jelentkezett {Napraforgó-papagáj, 1991). Nagy Zsuzsa, Ljubljanában élő költőnő egyszeri kirándulása az Esetem a teliholddal (2006), melyet az MNMI és a Forum Könyvkiadó közös kiadványként jegyzett. A 38 versike népies kiszámolókat is tartalmaz {A szerelmes hét), máskor pajkos összekacsintás a felnőtt és a világot birtokba vevő gyermek közt, a nyelvjárás „bozótosába” tévedt kobakos (Kerepetyemót) szembesülése a rendreutasító szabályszerűséggel, melynek végzetes következménye lesz: megszűnik a nyelvi varázs, a költészet {Én, katasztrófa).61

Irodalmunk a rendszerváltás után, a 90-es évektől napjainkig

A szlovéniai magyar irodalomról kevés érdembeli kritika született az elmúlt években. Azt kell tapasztalnunk, hogy míg a kezdetekkor, főleg a 70-es években, elsősorban a vajdasági irodalmárokéi NAGY (2006): 27.

121