Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

szocialista diskurzus kiforgatott szólamaival a letűnt (...) rendszer kiszolgálói kerülnek terítékre...”.36

Bata János a „hazateremtő” akarat költőjét tiszteli Bence Lajosban, kiemelve azokat a törekvéseket, amelyek történelmi tárgyú verseiben (pl. az ’56-ot megidézőben) fogalmazódnak meg: „... hogyan fonódik össze az egyén sorsa a történelemmel, hogyan lesz történelem az ember élete”. Az Ágnes asszony-motívum pedig furcsa fohászának megfogalmazására ösztönözte, melynek lényege: „ha a véres lepedőt a nemzet végre (már) tisztára mossa, tudni fogja mindenki, hol a jobb, hol a bal part.”37

Bakonyi István pedig a 2011-ben megjelent Vallani kapcsán kifejtette: „Mögötte a történelmi-kisebbségi sors kálváriája, s persze az esztétikai tájékozódás és tájékozottság is kiemelt szerepet kap a szövegformálásban. Költőnk tud közhelymentesen szólni pl. aTrianon-élményről is, ahogy ezt láthatjuk a Mikor Pünkösd és Trianon egy napra esett c. versben. A címbe emelt két esemény és nap, így együtt, különös feszültséget eredményez. így lesz a vers megrázó imádság és könyörgés, mélységes lírai feltárulkozás”.38

Az 56-os magyar forradalommal egyidős költő 60. születésnapjára megjelent Szóval vágok rendet versgyűjtemény legfőbb újdonsága, Szemes Péter Vetéssóbaj című, monográfia-igényű munkájának vonatkozó megjegyzése szerint, hogy az avantgárd gyökerekhez visszanyúló, prózaversek világát idéző szövegeiben „az értékfelmutatás mellett, a korábbinál még erősebb a panaszló hang, mely immár nemcsak nemzeti létkérdéseket, de a személyes sors problémáit is felveti”. Szemes - a versek hátterében húzódó, személyes gondok felsorolását követően - ilyen konklúzióra jut: „... a lendvahegyi

36 SZEMES-SZABÓ-HORVAT [2016): 47-48.

37 BATA [2007]: 200.

38 BAKONYI [2012]: 140-141.

104