Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

fiatal főiskolás szerelmi történetét meséli el, a tőle megszokott stílusban. A regény a boldog békeidőkben (hatvanas évek) játszódik, a lineárisan futó cselekmény jeleneteiben e korszak emlékei, élményei elevenednek meg. A mű mégsem áll össze egységes alkotássá, ezt a gyakran váltakozó, mozaikos építkezés, s nem utolsósorban a „vendégszövegként” megjelenő pedagógiai frázisok, az új szocialista emberképet hirdető osztályozó konferenciák beszédmódja is meggátolják.

Második novelláskötetében, a Húzd rá, cigányban a hatvanas években írt novelláin kívül újak is akadnak: ezek már a betegeskedő, kényszernyugdíjazott író prózaművészetének „szomorú” ráadásai.

Gyurácz Ferenc meghatározásával: akár novellát, akár regényt írt Szórni Pál „... anekdotikus elbeszélések füzére, laza, mozaikos szerkezetű regény kerekedik ki tolla alól, hagyományos népi realista próza”. A végső eredmény: „minden technikai rafinériától mentes, egyenes vonalú, reflektálatlan történetmondás”.28 Mégis jelentősen hozzájárult a szlovéniai magyar irodalom prózaterméséhez, a muravidéki paraszti élet megismertetéséhez. Mert: „Ha nyomokban is, de jelen van benne a második világháborút közvetlenül követő idők szociologikuma, vonatkozásrendszerében a falu határain túl is érvényes korrajz: utalások a partizánokra; a csukamájolaj, a foltos nadrág, a petróleumlámpa, a semmitmondó (vélt) Tito-idézetet hangoztató tanító néni... de más részletek is jelezik a »történelem« beleszólását a közösség életébe.”29

Korai, tragikusan gyorsan bekövetkezett halála miatt az életmű nem teljesedhetett ki, s ma is a muravidéki magyar regény úttörő vállalkozójaként tekintünk rá. Műfordítói tevékenysége is jelentős, a szlovén elbeszélő-irodalom számos művét ültette át magyarra.

28 Ld. Gyurácz Ferenc bevezetőjét az így kezdődött kötethez.

29 Uo. 6.

99