Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)
II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között
II. 4. SZÉPIRODALMI ALKOTÁSOK, AMELYEK A ZRÍNYI-KULTUSZT ERŐSÍTETTÉK A MAGYAR ÉS A HORVÁT SAJTÓBAN A szépirodalmi alkotások, amelyek a Zrínyi-kultuszt erősítették a magyar és a horvát sajtóban, az átlagosnál magasabb esztétikai mércét nem ütötték meg. A Zrínyi Miklós tiszteletére írt verseket a hazafias, vagyis a nemzeti értékeket felmutató versek közé sorolhatjuk. Olyan versek is megjelentek a Muraköz hasábjain 1884 és 1902 között, amelyek Zrínyi Miklós költő születésnapi köszöntésére vagy halálának az évfordulójára íródtak. A szépirodalmi rovatokban, vagyis a tárcarovatokban megjelent versek sokszor patetikusan hatottak, de az átlagolvasó esztétikai igényeit kielégítették. A Muraköz tárcarovatában Bálintffy Bálint költő publikált a legtöbbet a Zrínyi-témakörből. Nedeliczi Horváth Lajos és Kele György? is írtak egy-egy verset Zrínyire emlékezve. 1884-ben jelent meg horvát nyelven Potlachnik Anton Muraköz dicsőítése (Slava Medjimurju) című verse, amelyben a költő a Muraközt mint szülőföldjét dicsőíti. Az alkotók novellákat és elbeszéléseket is írtak Zrínyire emlékezve. 1890-ben a Szépirodalmi Közlönyben, amely az Alsólendvai Híradó heti szépirodalmi melléklete volt, Vádlott Károly szerkesztésében jelent meg folytatásban A hárd című elbeszélés, amelyet Bárd álnéven írt. 1886-ban jelent meg Bálintffy Bálint Isten ujja című elbeszélése a Muraközben, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc, két magyar vitéz bécsújhelyi rabságáról és kivégzéséről szól. Az Alsólendvai Híradó 1908. XIII. évf. 50. számában jelent meg ifjú Reverencsics István tollából Kié ez a bagolyvár? című elbeszélés, amelyben a Zrínyiek várát és a Zrínyi-dinasztia híres személyiségeit eleveníti fel a szerző. A Muraköz 1902. június 15-i számában, a tárcarovatban jelent meg dr. Nyáry Albert báró Zrínyi Miklós temetése című elbeszélése, amelyben a szerző aprólékosan leírta a költő és a hadvezér temetését: “A Csáktornyái vár gyászba öltözött, amikor eljött a temetés napja. Eljött az egész ország. Aztán kezdődött a temetési szertartás.” A Magyar Paizs 1907. január 9-i számában jelent meg Bezerédj László és Tarányi Ilma A magy’ar asszony című drámai müve. A drámai müvet Lugmayer Ferenczné Tóth Erzsébet olvasta fel Zalaegerszegen 46
