Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

mellett, a Dráva folyó egyik mellékágában az örvény magával ragadott egy úszni nem tudó fiatalembert.

A Zrínyi-név két alakváltozatban jelent meg a sajtóban: Zrínyi és Zrinszky. Magyar és horvát alakváltozatban használták akkor a Zrínyi vezetéknevet. A Zrínyi vezetéknév Csáktornyán, Muraszombatban, de Alsólendván is használatos volt ebben az alakváltozatban a XX. század elején, 1880 és 1920 között.

Az ismert Zrínyi nevek közül megemlíteném Zrínyi Bélát, aki híres Ázsia-utazóként is közismert személyiség volt Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Csáktornyán és Alsólendván. Zrínyi Béla a soproni határőrségen dolgozott, ahol rendőrbiztosi állásra nevezték ki, de nem tudott egy helyen megmaradni, elkívánkozott a nagyvilágba, otthagyta állását. A soproni határőrség kerestette. Az Alsólendvai Híradó szerint 1906 augusztusában Zrínyi Béla Zalaegerszegen felolvasást tartott ázsiai nagy útjáról. Néhány ázsiai fényképet és onnan hozott emléktárgyat is bemutatott a közönségnek. Zrínyi Béla nagyobb visszhang és anyagi alap nélkül, úgyszólván néhány krajcárral, indult messzi útra, keletre. Beutazta Ázsia nevezetesebb tájait, országait, egészen Indiáig, Japánig, részint testi megpróbáltatás céljából, részint szellemi képességeinek gyarapítására. Kettős célja sikerült. A Magyar Paizs 1905. június 29. VI. évf. 25. számában erről így írtak: “Most itthon van, bő emlékekkel, aki mint Odysseus sok várost és embert látott. Alkalma volt előkelő helyeken és udvaroknál megfordulni. Sokféle ember szokásaival ismerkedett meg. Az angol birtokok egész csapatokat bocsátottak rendelkezésre szolgálatul és védőül a további utazására. Két és fél évig tartott a rendkívüli tanulmányútja. Méltányolni kell Zrínyi Béla lelkierejét, amellyel be tudta utazni saját lábán az Adriától a Japánig terjedő rengeteget.” Később Nagykanizsán is tartott előadást a Wlassics utcában.

Híres személyiségnek számított Csáktornya közéletében Zrínyi Károly, elemi képezdei tanár, aki a Csáktornya monográfiának is szerzője. Számos Zrínyi-név létezett még a közéletben: Zrínyi Ilona középiskolai tanítónő volt Csáktornyán, Zrínyi János iparos, Zrínyi Miklós pákráczi káplán, dr. Zrínyi Miklós törvényszéki jegyző Muraszombatban, Zrínyi Viktor pedig Csáktornyái divatárukereskedő. A Muraszombat és Vidéke 1914-ben beszámolt egy véradásról, amelyen részt vettek: Zrinszki Teréz, Zrinszky Páni, Zrinszki Mihály, Zrinszki István, és Zrinszki Sándorné is. 1914-ben volt egy Lajtman-Zrínyi-féle sajtóper is a Muraközben.

40