Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)
II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között
melynek egykor majdnem negyedrésze az ország területéből származott.’' Ez az állítás történetileg nincs bebizonyítva. De azt nyilván hitték, hogy a Wesselényi nádor vezetése alatt szervezett összeesküvést özvegyen maradt saját neje Szécsy Mária árulta el egy titkosan Bécsbe küldött levélben, melyet szerelemből írt egy osztrák főtisztnek. Vagyis nem a gyanúsított főúr követte el az árulást, hanem a Murányi Vénusz. A Zrínyi vár kísérlete című történeti regét Kőváry Ottó írta, amely megjelent a Muraköz 1914. március 5-i számában. A gráci, belső-ausztriai kamara szemet vetett a bujatermésü Muraközre. Zrínyi Péter fogságravetésével a kamara kivívta, hogy Zrínyi Péterné, Frangepán Katalin és lánya felügyelte alá került. A Zrínyi Péterné által elhelyezett családi kincsre is szemet vetettek. Würzburg ördögi praktikával rávett egy gyóntató atyát, hogy a kincs rejtekhelyének titkát gyónás közben vegye ki Zrínyinéből, s neki árulja el. Ezt a bűnt a páter tényleg elkövette, és Zrínyinét ezáltal földönfutóvá tette. Az isteni büntetés azonban nem késett, mert midőn a páter hitszegés után első vasárnap misézni indult és fellépett volna az oltár lépcsőjére, a hívek szeme láttára az oltár elsötétült. Egy nagy csattanás után a páterről a ruha lehullott. O pedig fekete macskává változott és kiszaladt a templomból. Ez az eset Grácban nagy félelmet okozott, de az is elterjedt, hogy Würzburgot a fekete macska teljesen szétmarcangolta. A fekete macska a Zrínyi-várban húzódott meg. A család őrizte a kincs rejtekhelyét is. A páter büntetése abban állt, hogy hét évig macska képében étlen-szomjan őrizze az általa elárult rejtekhelyét. Elét év alatt havonként egyszer megjelenik a bosszúálló angyal és lángpallossal addig üldözi, míg össze nem roskad, akkor nyelvét és testét összedarabolja. A hetedik év végén is csak akkor szűnik meg földi szenvedése, csak akkor mehet az alvilágba méltó helyét elfoglalni, ha az árulás napjának éjjelén valaki, akit a jó lélek megszáll, vizet önt a hét év óta víz után sóvárgó szájába. Egy vallásos vénasszony, haldokló szomszédja kívánságára papért ment. Útközben a mocsárból két markával vizet merített, és a macska szájába öntötte. Alig érte a víz annak száját, megnyílt körülötte a föld, s az asszonnyal együtt a macskát szöröstül-bőröstül elnyelte. így szabadult meg a Zrínyi-vár a kísértettől a történeti rege szerint. A Malikóczy Miklós című történeti monda a Muraköz 1884. szeptember 20-i és október 1-i I. évf. 13. és 14. számában Belányi Tivadar szerzőtől jelent meg. A történeti monda meséje a 17. századba nyúlik vissza. Az akkori időkben nem a pénz és a vagyon, hanem lovagi erényeik és 36
