Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

II.l. TUDOMÁNYOS JELLEGŰ PUBLIKÁCIÓK 11.1.1. Okmányok és okiratuk A Muraköz hasábjain 1886-1892 között Miskolci Arnold jelentetett meg okmányokat és okiratokat a Zrínyiek korából. Az okiratok magyarul íródtak, de akadtak köztük latin és horvát nyelvű fordítások is. Minden okirat megszólítással kezdődik. Zrínyi Miklósnak és Zrínyi Péternek minden okiratban fel volt tüntetve a rangja, pl. “My Zrínyi Miklós Eörökös Gróff Szala és Somogy Vármegyék feo Ispánya zc. Adjuk tud­tára mindenkinek...” Az adományozásban érintetteknek jelezték a társa­dalmi és vagyonbeli helyzetét és kapcsolatukat a Zrínyi-családhoz. Az okiratok aláírással, pecséttel és hiteles dátummal fejeződnek be. A régi okiratok általában a Muraköz tárcarovatában jelentek meg. A Muraköz 1886. május 16. 111. évf. 20. számában Miskolci Arnold magyar fordításban közli Zrínyi Miklós 1656. december 18-án horvát nyelven írt oklevelét, amely a korabeli Márton-major eladásáról szólt. Az adásvételi levél pontos megszólítással kezdődik: “Mi gróf Zríny i Miklós Zerin örökös ura. Dalmácia, Horvát- és Szlavonország bánja. Muraköz és Légrád örökös ura, a Szlovének és a Polánok főkapitánya, a császár és a király, O felsége kamarása és tanácsosa.” Blaskovies Mátyás majorját, földjeit, valamint legelőit adták el 300 rénus készpénzért, azzal a felté­tellel, hogy senki a nevezett községben azokon a földeken lakást ne épít­hessen, de majorságot mindenki tarthat. Az évi járulék a földekért 8 arany és 20 újpénz volt. A levelet aláírással és pecséttel hitelesítették. A Muraköz 1886. május 23. 111. évf. 21. számában Miskolci Arnold közli az 1579. május 29-én a Zrínyi György által kiadott szabadalmi levelet, amelyet Zrínyi Miklós, a költő és gróf Zrínyi Péter 1638. május 29-én újra megerősítettek. Azt követően Kollonies Lipót, a római szent birodalom grófja, bécsújhelyi püspök, a jeruzsálemi Szent János vitézek lovagja. Heilberg és Eger ura, magyar kamarai elnök Bécsben 1678. szeptember 17-én, majd 1679. január 28-án levélben intézte el Csáktor­nyához tartozó szabadalmi ügyeit, amelynek a megszerzéséért pereske­dett. Gróf Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós fia 1785. február 14-én újra kiadta ezt a szabadalmi levelet, amely a következőkről szól: "Csáktornya vá­rosnak polgárai és lakói, azok akik a város sáncain belül és azon kívül 17

Next

/
Thumbnails
Contents