Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

A lendvai vár kapitánya

e szavak szófaját, jelentését, rokon értelmű szavait, és ha sikerül, az eredetüket is. Mindegyiket mondatokban is szemléltetem.

Miskával közölte gróf Zrínyi Miklós vadászás közben, hogy várja egy jó barátját Szplitből, de vele jön egy magyar család is. Valami János nevű, úgy két hét múlva. A fiú mindjárt tudta, hogy kik lesznek. Megkérte gróf Bánffy Miklóst, hogy engedje el várni őket. Az el is engedte, sőt Jóskát is mellé rendelte. A Zágráb melletti Medvevárban várták Kardos Jánost, régi szolgáját, nevelőapját, feleségét, Anikát és Milenát. Meg is érkeztek. A két fiatal (Miska és Milena) boldog találkozását nehéz lenne leírnom.

Bukfenc (főnév). Földre tett fején a hátára való átfordulás. Rokon értelmű szavai, fejenátfordulás, hengerbóc, kecskebuka. A bohóc bukfencet vetett az előadás végén. Ezt a logikai bukfencet már nem értem. A fejenátfordulás hasonlít a cigánykerékhez. A hengerbóc nálunk ismeretlen szó a bukfencre. Bizonytalan eredetű szó.

Citera (főnév). Pengetős népi hangszer. Rokon értelmű szavai: tambura, cimbalom gitár. A citerát a térdére fekteti, úgy játszik. Ma a citeraegyüttes tagjai a citerákat az asztalokra helyezik, úgy játszanak fülbemászó népdalokat, nótákat és mást. A tambura nem citera, de a cimbalom sem. Meg a gitár sem. Görög eredetű latin jövevényszó.

Csapás (főnév). Nagy erejű ütés, sújtás. Rokon értelmű szavai: vágás, vereség, sorscsapás, szerencsétlenség, tragédia, katasztrófa. Egyetlen csapással leteremtette ellenfelét. Nem sikerülhet minden egy csapásra. Jól fejbe teremtette szegényt. Sajnos a csapatunk vereséget szenvedett. A szegényen rajta van a sorscsapás. Szerencsétlenség ért, eltörött a lábam. Ez nem olyan nagy tragédia, hamar kiheveredett. Sajnos ezt a katasztrófát nem kerülhettük el. A csap ige származéka.

Csatol (ige). Kapcsol, erősít valamihez, valahová. Rokon értelmű szavai: fűz, rögzít, illeszt, mellétesz, hozzákapcsol.

63