Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

A lendvai vár kapitánya

A jobbágyéletnek voltak rögös, de szép napjai is. A mellék­név jobb alakjának a származéka. Jószág (főnév). Gazdasághoz tartozó haszonállatok valame­lyike. A jobbágyok tarthattak marhákat, lovakat, sertéseket stb. Rokon értelmű szavai: háziállatok, lábasjószág, kétlábúak. Volt, hogy a jobbágy minden jószágát elvesztette, ha nem bírta fizetni az adót. A jobbágy kondája az erdőben makkozott, a marhacsor­da pedig a legelőn tartózkodott. A vagyon főnév származéka. Csizma (főnév). Hosszú szárú, általában bőr lábbeli. Rokon értelmű szavai: bilgeri, hótaposó, ebenlógó. Sarkantyús csiz­mát húzott. Szólás: Hogy kerül a csizma az asztalra? A bilgeri nagyon szorította a lábfejét. A hótaposóm elkopott, újat kell vennem. Oszmán-török eredetű horvát-szerb jövevényszó. Csépel (ige). A kalászból kiveri a szemtermést. Rokon értel­mű szavai: nyomtat, kiver valamit, kitapossa. Búzát csépelnek kézi cséppel. Lovakkal nyomtatja ki a gabonaszemeket. Kézzel veri ki a megérett termést. Szláv eredetű szó. Borona (főnév). A talaj porhanyítását, a nagyobb rögök felap­rítását fogakkal vagy késekkel végző talajművelő eszköz. Rokon értelmű szavai: boronálógép, fogas, bránnyo. E történet idején még nem ismerték a boronálógépet. A fogast ekelón vitte ki a mezőre. (Táj): jól megbránnyázta a szántást. Esküvő (főnév). Házasságkötési szertartás. Rokon értelmű szavai: házasságkötés, egybekelés, menyegző, nász. Tavasszal volt az esküvőnk. Megszerették egymást, hát egybekeltek. A me­nyegzőt nagy pompával tartották meg. A nászon rengeteg ember volt jelen. Az esküszik ige származéka. Keresztelő (főnév). Templomi szertartás, melyen valakit megkeresztelnek. Rokon értelmű szavai: keresztelés, paszita, megkeresztelés, keresztelői lakoma. Mikor tartjátok a keresz­telőt? A dédunokám keresztelőjét a lendvai Szent Katalin­­templomban tartották. Hetésben a keresztelői lakoma a paszi­ta. A keresztel ige származéka. 33

Next

/
Thumbnails
Contents