Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

A lendvai vár kapitánya

Még a pattantyúsok is benne voltak az ágyúzásban. Bizonytalan eredetű szó.

Ellenség (főnév). Harcban, háborúban szemben álló fél. Rokon értelmű szavai: ellen, haragos, ellenfél, ellenség. Kiverték az ellenséget az országból. Esküdt ellensége a szeszes italoknak. Te is ellenem vagy? A két szomszéd a kerítés miatt haragban van. Barátja, mint farkas a báránynak. Az ellenfél a túlerő láttán visszavonult. Az ellen névutó származéka.

Török (melléknév, de főnév is lehet). Törökországban élő, altaji néphez tartozó, vele kapcsolatos. Rokon értelmű szavai: törökországi, oszmán, ottomán. Az oszmán-török birodalomhoz, illetve hadseregéhez tartozó. Szólás: Nem hajt a török, nem kell sietni. Az oszmánok százezrei lepik el Európa egyes országait. Az ottomán katonaság gyújtogatott, fosztogatott Magyarországon. Török jövevényszó.

Göntérháza, 2019. május 3.

6.

Ma is dr. Varga József ifjúsági regényének harmadik, A csonka-dombi csata című fejezetből válogattam ki a tárgyalandó szavakat. Megadom e szavak szófaját, jelentését, rokon értelmű szavait, és ha sikerül, az eredetüket is. Mindegyiket mondatokban is szemléltetem.

Aggaszt (ige). Aggodalmat kelt valakiben. Rokon értelmű szavai: bánt, izgat, idegesít, nyomaszt, emészt, nyugtalanít valakit. Aggasztja, hogy hogyan oldja meg a védést legjobban. Megbántotta, mert kinevette. Ne izgass fel, te gyerek! Ez a hangos zene engem idegesít. Nyomasztja a lelkiismerete, hogy így beszélt. Csak el ne emésszen a nagy gond ebben a dologban. Ne nyugtalaníts, úgyis sok a bajom! Az aggódik ige származéka.

28