Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)
Magyar mondák a török világból és a kuruc korból
4. Miért árulta el Károlyi Sándor a fejedelmet? (Nyírségi népmonda nyomán) Sokan azt tartják, hogy Károlyi Sándor azért árulta el Rákóczit, mert vagyonát akarta megszerezni. Pedig személyes bosszú vezette. Egyszer vendégségben voltak együtt, és éppen arról folyt a szó, hogy milyen a bátor ember. Károlyi azt mondta, az a legbátrabb, aki nekimegy az ellenségnek, és harcol az utolsó csepp vérig, ha elesik is. Ezt a vendég urak megéljenezték, de ekkor megszólalt a fejedelem, és azt mondta:- Az a legbátrabb, aki gondolkodik. Gondol az árvákra, az özvegyekre, a feldúlt falvakra, és kitapasztalja az ellenség gyengéit. Csak ezután harcol és győz. Ez ellen nem lehetett szólni, mert fejedelmi szó volt és igaz. Csakhogy Károlyi sohasem bocsátotta meg Rákóczinak, hogy az urak előtt, a fényes társaságban így kitanította. Bosszúja: árulás. Árva (melléknév, főnév). Olyan gyermek, akinek meghaltak a szülei. Rokon értelmű szavai: apátlan-anyátlan, elárvult, elhagyatott, elárvult elanyátlanodott. Az árva gyerekek általában intézetben nevelkednek. Segélyezi, istápolja az árvákat. Ott maradt árván szegény. A fiú apátlan-anyátlan lett. Elárvult szegény gyermek. Ezt az elhagyatott kisfiút én felnevelem, fiammá fogadom. Ősi, finnugor kori szó. Bátor (főnév). Félelem nélküli, merész. Rokon értelmű szavai: vakmerő, elszánt, oroszlánszívű, hősi, rettenthetetlen. Bátor embernek ismerik a vidéken. Közmondás: Bátraké a szerencse: a szerencse, a véletlen a bátor embereket segíti. Gyere csak bátran! A harcban sokat jelent a vakmerőség. Elszántan küzdöttek a katonák, meg is volt az eredménye, győztek. Oroszlánszívű Richárd, angol király, megjárta a Szentföldet. A rettenthetetlen 202
