Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

Régi szavak és hetési tájszavak

Szemforgató (melléknév). Álszent, képmutató. Rokon értelmű szavai: szenteskedő, kétszínű, hamis, alattomos, hipokrita. Az a szemforgató vénasszony csak a szemedbe mond szépeket. Szemforgató viselkedés volt szidni a csókolózó fiatalokat. Szemforgató módon becsapta mindazokat, akik hittek neki. Volt a faluban egy szenteskedő asszony. A kétszínűség csúnya dolog, de sokan állítják, hogy van, amikor hasznos. A madarat tolláról könnyen meg lehet ismerni, de a hamis embert bizony nagyon nehéz. Alattomos egy ember az én egyik ismerősöm is. A hipokrita a saját hasznát nézi. Összetétel. Szerkeszt (ige). Készít, összeállít valamit.

Göntérháza, 2018. november 29.

5.

Ma is a régi szavakról és a hetési, muravidéki tájszavakról szólok, írok. A tárgyalandó szavaknak megadom a szófaját, jelentését, rokon értelmű szavait, és ha sikerül, még az eredetüket is. Mindegyiket mondatokban is szemléltetem.

Lárifári (módosítószó, főnévi használatban is). Komolytalan közlés, mellébeszélés elutasítására. Mesebeszéd. Lárifári! Ha tanultál volna, nem egyesre sikerült volna a dolgozatod. Hiábavaló beszéd. Ez mind csak lárifári. Rokon értelmű szavai: blabla, ostobaság, hiábavalóság, dajkamese. Ez csak blabla, semmi értelme. Tisztán ostobaság, amit mondasz. Olasz eredetű német jövevényszó.

Lazsál (ige). A kelleténél lassabban vagy kihagyásokkal végez valamely cselekvést. Ne lazsálj, igyekezz a felmosással! Rokon értelmű szavai: lustálkodik, tétlenkedik, henyél, lebzsel, sumákol, tökölődik, szarakodik. Az öreg lustálkodik, boldogan henyél. Csak sumákol, sumákol, de nem tesz semmit.

179