Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)
A lendvai vár kapitánya
a férjével. Sokat zúgolódik, mert senki sem hallgatja meg. Úgy morog, mint a megdühödött vadállat. Sokat prézsmitál naphosszat. Egy zsémbes asszony lett a feleségemből, nehezen viselem el. Hangutánzó eredetű szó. Fölény (főnév). Az a tény, hogy valaki, valami bizonyos szempontból különb, erősebb, fejlettebb a másiknál. Rokon értelmű szavai: felsőbbség, fensőbbség, fölényesség, lenézés. Megmutatkozott a csapat fölénye, nagyobb tudása, jobb felkészültsége. Felsőbbségét szerette mindig hangoztatni. Fensőbbsége meglátszott a magatartásán. Nem tagadhatja meg nagyobb tudását. A mi csapatunk jobb felkészültséggel játszott. A föl főnév nyelvújítás kori származéka. Tenger (főnév). Nagy kiterjedésű, sós állóvíz. Rokon értelmű szavai: tengernyi, végtelenül sok, rengeteg, temérdek, egy csomó. Az öreg János megkóstolta a tengervizet. Tengernyi kukorica termett az idén. Nyáron rengeteg kiránduló van a tengeren. A magyar tenger: a Balaton. Honfoglalás előtti, csuvasos típusú török jövevényszó. Göntérháza, 2019. március 20. 3. Ma dr. Varga József ifjúsági regényének második fejezetéből (Vendégségben) válogattam ki a tárgyalandó szavakat. Ezeknek megadom a szófajukat, jelentésüket, rokon értelmű szavait és az eredetüket is. Mondatokban is szemléltetem. A Vendégségben című fejezetben Miska és János elindulnak lóháton Szplitbe, felkeresni a szolga János volt szerelmét, Ánikát. Útközben többször megtámadják őket a törökök vagy a dalmát csavargó tolvajok. De szerencsésen céljukhoz értek mintegy 13-14 napi lovaglás és pihenés után. Ánika és 17
