Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)
Régi, különös szavak és tájszavak
Kárhoztat (ige). Hibáztat valakit, valamiért. Rokon értelmű szavai: okol, szid, korhol, megró, szidalmaz, rosszall, helytelenít. Mindig, mindenért a menyét kárhoztatja. Mindenért engem okol. Akkor is megszidja, ha nem kellene. Állandóan korholja a vejét. Megrótta a vétkéért. Ne szidalmazz te senkit! Rosszall a tettéért. Helytelenítette, amit tett. A kárhozik ige származéka. Kárörvendő (melléknév). Olyan, aki más kára miatt örömet érez vagy mutat. Rokon értelmű szavai: kaján, rosszindulatú, rosszmájú, maliciózus. Elesett az új biciklijével, az irigy, kárörvendő gyerekek pedig kinevették. Kajánul mosolygott a balesetén. Nem szeretem a rosszindulatú embert. Te egy rosszmájú, büszke ember vagy. Összetétel. Kavarodás (főnév). Nyüzsgés, mozgolódás. Rokon értelmű szavai: felbolydulás, felfordulás, fejetlenség, rumli, káosz. A térre felvonuló katonaság láttán nagy kavarodás támadt a tömegben. Nagy volt a nyüzsgés a szomszédban. Ezt a felfordulást nem bírom elviselni. Nagy rumlit csaptak a fiúk. Kinek tetszik a káosz? A kavar ige származéka. Kecsegtet (ige). Kedvező dolgokkal, ígéretekkel biztat valakit, illetve reményre jogosít. Rokon értelmű szavai: buzdít, ígér, ámítgat, csalogat, csábít, édesget. Egy szép tengeri utazással kecsegteti. „Síma száddal mit kecsegtetsz?" (Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez) Csak jóra buzdít. ígér neki fűtfát. Ne ámítgasd a szerencsétlent! Sokáig csalogatta, míg célját elérte. Sikerült neki elcsábítani. Magához édesgette a gyereket. Kedveszegett (melléknév). Kedvetlen, kedvét vesztett. Rokon értelmű szavai: rosszkedvű, levert, elkedvetlenedett, lehangolt, búskomor, csüggedt, reményvesztett. Miután megsértették, egész este kedveszegetten üldögélt. Nagyon rosszkedvű vagyok, de nem tudom az okát. Leverten jött haza a munkából. Mikor megtudta az esetet, búskomor lett, elkedvetlenedett. Általában lehangolt és csüggedt a hangulata. Reményvesztetten búsult. Összetétel. 161