Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

Régi, különös szavak és tájszavak

elkujtorgott valahova. Csak ténfereg a szobában. Sokat kószál egyedül. Ősi, ugor kori szótő származéka.

Tohonya (melléknév). Nehézkesen mozgó, lomha ember, illetve ilyen emberre jellemző. Rokon értelmű szavai: lusta, tunya, rest, henye, tespedt. Úgy mászol, mint a tetű, ne légy már olyan tohonya! A lusta embert senki sem szereti. Tunya, mint télen a medve. A rest kétszer fárad. Csak eltespedt az ágyon. Nagyon szereti a henyét. Valószínű a tunya melléknévből keletkezett.

Toprongyos (melléknév). Elhanyagolt külsejű személy, ruha. Rokon értelmű szavai: rongyos, slampos, ütött-kopott, ágrólszakadt, csóró. Toprongyos koldus áll a metró bejáratánál. Rongyos ruhában jött el. Egy kicsit slampos vagy, Mici. „Ütött-kopott öreg csárda, jaj de árva..." (népdal) Hagyjátok azt az ágrólszakadtat! A csóró cigány szépen muzsikált. Összetétel.

Totyog (ige). Apró léptekkel bizonytalanul jár. Rokon értelmű szavai: tipeg, csoszog, totyog, tötyörög. A kisfiú egyéves, de már totyog. A pingvinek a víz felé totyognak. Lassan tipegetve járkál. Csak csoszogni bír a nagyanyám. Mondhatnám, tötyörög. Önállóan nem adatolható szó.

Mohó (melléknév). Olyan személy, aki főleg testi vágyait sietve, türelmetlenül igyekszik kielégíteni. Rokon értelmű szavai: kapzsi, telhetetlen, mértéktelen, nagyétkű, falánk. Mohón tömte magába az ételt. Mohó kíváncsiság hajtja az új dolgok megismerésére. Kapzsiságával lett a falu egyik leggazdagabb embere. Akárhogy is vesszük, ő egy telhetetlen ember. Mértéktelenül sokat zabái, nem csoda, hogy már száznegyven kiló. Az édesapám egy nagyétkű ember volt, szegény. A falánkságáról nem tudjuk leszoktatni. Bizonytalan eredetű.

Móka (főnév). Tréfa, bolondozás. Rokon értelmű szavai: játék, bohóság, szellemesség, beugratás, hecc, stikli. Órákig el nem unná a bohócok tréfáit. Egy jó kis mókáért mindent hajlandó kockára tenni. Ne törődj vele, hiszen csak játék. Ezt a bohóságot csak nézzétek ti, nekem jobb dolgom van. A mi

127