Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)
Alsó-Lendvai Hiradó - Farsang - Boszorkányok
lankint egy-egy mérges kígyóból áll,... leírás például aMedúzára illik, az ijesztő külsejű nőalakra, akinek a fején haj helyett kígyók tekeregnek, és akinek tekintetétől az emberek kővé dermednek. A gerendáról lelógó kötél megfejése, a jövő és az egyéni titkok megfejtése, és a túlvilágra való látogatások pedig a néphitből is ismert jelenségek. A közelmúlt magyar boszorkányának legjellemzőbb sajátosságai: a boszorkány csúnya, öreg, összenőtt szemöldökű aszszony, ritkábban férfi. Előszeretettel titulálták boszorkánynak a rendezetlen életű, vagy elmebeteg egyéneket, a bábákat, valamint a sokszor saját hitük szerint is természetfeletti képességekkel rendelkező gyógyítókat. A hiedelem szerint a boszorkányok öröklik, vagy tanulják mesterségüket. Nem halhat meg, míg tudományát át nem adja, ami legtöbbször kézfogással történik, de ha nincs vállalkozó, seprűnyelet nyújtanak neki. Halála nehéz, mert megkínozzák boszorkánytársai, utána vihar támad, koporsója nehezebb, vagy éppen könyebb a rendesnél. Legfőbbjeilemzői: kedve szerint ölti magára a macska, a béka, a kutya, a liba és a varjú stb. alakját; láthatatlanná tud válni, lát a sötétben, seprűn, szénvonón, hordón lovagol. A boszorkányra fogják atehén megrontását, illetve a tejhaszon elvitelét, az éjszakai légzési nehézségek okozását, a végtagok bénulását, a száj félrehúzását, az impotencia okozását és a súlyos betegségek, vagy a halál előidézését. A cikkíró - (r.) - a kor boszorkányképzetének bemutatása mellett a hiszékenységet és az ezzel járó félreértéseket is kritizálta. V 74
