Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)

Alsó-Lendvai Hiradó - Mea culpa, mea culpa…

XII. évfolyam, 7. szám; 1., 2. oldal Alsólendva, 1907. február 17.

Felelős szerkesztő: OSZESZLY M. VICTOR Laplulajdonos és kiadó: Balkányi Ernő

Mea culpa, mea culpa ...

Ismét farsangról szólt a felelős szerkesztő tolla alól született elsőoldalas cikk, de nem néprajzi szempontú a megközelítés. A harminchétnapos dáridót nem ítélte el, sőt egy rossz szükségesnek tartotta, sorait mégis a mea culpa {én vétkem) frázissal kezdte és zárta.

Az akkori szokásokról, farsangolásról mégis meglehetősen jó képet kapunk: a némelyek böjtbe nyúló mulatozásairól, azáltalános elszegényedésről, régi kép megváltozásáról, mert "Régente, nagyapóink korában, amikor még józanabbak voltak az emberek, s ha ittak is, ha mulattak is: nem hitelbe húzta a cigány, nem kontóra folyt a pezsgő s borravaló is jutott a pincérnek..."

És a farsangolók viselete? A farsangi, ünnepi mez: fehérmellény, klakk , glace -kesztyű. 1

1 összelapítható, rugós báli cilinder.

2 Glaszé {fi), fényesített, finom, vékony kecske- vagy báránybőr, melyből rendszerint kesztyűket készítettek.

69