Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)

Alsó-Lendvai Hiradó - Gyilkos merénylet…

ról kerültek a nép közé, hanem azokat, amelyeket gyanithatólag a nép maga teremtett.

A tündérmesék, állatmesék, az adomák, a mondák,a gunyversek, a tájszólások gyűjtése'mind fontos föladat. Sok ismeretlen, kiaknázhatlan kincs rejlik ezekben. Hatoljunk be a népköltészet gazdag birodalmába, és hordjuk össze a népszellem termékeit, a népéletet jellemző becses adatokat.

írjuk össze a csufneveket, és kutassuk vájjon ezek hogyan származtak. Megtudjuk ekként, hogy Nagy János tubás, azért tubás, mert az apja a galambokat kedvelte, Szemes József csira, a csufnevét a vöröshaja miatt kapta. A zsidóknak adott csufnevekben a legtöbb humor és gúny nyilvánul meg. Van köztük Rosszkorgyütt, Darabzsidó, Mámele, Lesi, Gyarapszi, Kertnekgyütt, Tánczmester, jószivü Dávid stb. stb. Az egyesi-falvakra ragadt csufnevek is érdekesek. A kiskanizsaiak Sáskák, a nagykanizsaiak Hernyók, az udvariak Zöldhasuak,. a tihanyiak Gardalesők.

A babonák összeírása is fontos és érdekes néprajzi föladat. Ne is késlekedjünk ezzel sem, mert az általános mivelődés elszinteleniti, elgyöngiti, majd elpusztítja a r.ópélet jellemző jelenségeit; a néplélek megnyilatkozását : a babonákat, a népnek a természetfölötti világrendben való hitét.

Ha a babonákat vizsgáljuk, azt találjuk

205