Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)

Alsó-Lendvai Hiradó - Gyilkos merénylet…

azok tájékoztatnak bennünket rég olinult idők változatos viszonyairól. Lgy-egy helynévhez valóságos történet fűződik. Természetes tehát, hogy nem elég a helynevek egyszerű gyűjtése, hanem különösen az öreg embereknél azután is kell nyomozni, hogy a hely miért viseli az illető nevet.

így azután megtudjuk, hogy pl. azért van Lengyeltótiban pár ne volni c/ü/ö, mert ez keveset terem. A füredi völgyet azért mondják PorsoványnaI(, mert abban sovány bor terem- Az endrédi C5/’/v/?-akolnak azért ez a neve, mert a nép megjegyezte, hogy azt csirip-csarap emberek tákolták össze, a Xenderföldi dü/ö-bői tudjuk, hogy a községben valamikor virágzott a kendertermelés, a Szigligeti Papdü/Ö rámutat arra, hogy az egykori vörösbarátoknak hol volt a klastroma, a kövágóórsi papüfö-dü/ö neve onnan származik, hogy egyszer a bucsujáró népet vezető papot a vámos agyonütötte, mert nem akart egyházi funkezió közben vámot fizetni. A Potyogókö Tihanyban zuzós kőből álló hegyrész, a Sárgafjegynek a neve az agyagból származik, a zamárdi Se/yenjréten finom fü terem, a Juzköves dűlőben egykor tűzkőből készült nyílhegyet, kőeszközöket találtak.

Látjuk tehát, hogy a helynevek történeti, termeszetrajzi, régészeti tekintetben is tájékoztatnak. Azokhoz sok érdekes hagyomány, rege fűződik. Sajnos, hogy ezer meg ezer helynév ju-202