Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)

Alsó-Lendvai Hiradó - Gyilkos merénylet…

hogy I. vagyis Szent László Király 1091-ik évben Slavoniát, a mely akkor azon területből állt, illetve azon területet foglalta magában, mely terulet ma Varasd, Zágráb és Kőrös vármegyéket képez — és Horvátországot, a mely akkor a Kulpa folyó körül terjedett, birtokba vevén, 1092- ik évben a Zágrábi püspökséget alapitá, s az Alsó-Lendvai és más plébániákat is annak hatósága alá rendelte. 'Dr. Pauler Gyula 1877/ századok 496. lap ’/jegy alatt.) Ezen körülményből azt lehel és méltán vélelmezni, hogy Alsó-Lendvanak s vele a Zala és Vasvármegyei Mura melléki Vendvidéknek tettleges elfoglalása és Ma gyarországhoz kapcsolása Slavonia és Horvátország birtokba vételével egy időben történt- Ha tehát az alsó-lendvai plébánia i092-ik évben már más püspökség hatósá 'a alá volt rendelhető, annak mindenesetre már régebben fenn állnia kellett s ezen következtetés nyomán annak alapítási idejét biztos.au felvinni lehet Privina koráig a kr. ut 830-ik évbe, annál is inkább, mert az a fenti viszonyoknál fogva Szent-László előtt más magyar király által nem is alapittathatott.

Alsó-Lendva és vidéke : a Vendvidék Szt.László király előtt, tehát nem tartozott Magyarországhoz s az volt azon szláv rész, melyet Szt. László király elfoglalt. Igazolja ezt azon körülmény is, hogy Szent-Istvan király korában nem a Dráva képezte Magyarország határát, mert Baranya, Somogy és Zalavármegyének igen lé nyeges területei a Dráván túl feküdtek ; ezek legrégibb Vármegyéink közül valók s igy ezek nem lehettek azon szláv részek, melyeket Szent-László elfoglalt. (Pesty Frig es : Eltűnt régi Vármegyék II. 172. lap.) Pesty Frigyes történetírónak ebben teljesen igaza is van.