Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)
Alsó-Lendvai Hiradó - Gyilkos merénylet…
melynek a Szala vagy Zala folyó melléke volt a szive; azután elsorolja Privina helységeit s ezek közt Pettaut és Pécset is említi. Igaz, hogy Salamon Ferencz azt állítja, hogy a Névtelen írónak »De Conversione Bagoariorum et Carantanorum libellus« czimii müvében irt, illetve megnevezett helységek egyike sem esett a mostani Magyarország területén ; ezt azonban határozottan állítani nem lehet, mert az áll, hogy Attila hunkirálynek halála után annak tartományába uj népek s ezek közt a Vendek is vándoroltak be s tény az, hogy Alsó-Lcndvától kezdve nyugaton mai nap is Vendek laknak. Privina tehát nem csak Karinthiában és Stájerországban téritette a vendeket a kérész ény hitre, hanem azon vendeket is, a kik a mostani Magyarország területén laktak, ennél fogva a Névtelen iró : Conversio Carantanorum czimü müve nyomán nemcsak a Caranthanok, illetve Karinthia lakosainak megtérése értendő, hanem értendő átaljában az összes vendek megtérése, mert Karinthiát úgy akkor is Vendek lakták, valamint ma is tulszámban azok teszik lakosait. Hogy pedig a Karanthánok alatt Vendek értendők különösen kitűnik azon körülményből is, hogy Béla király névtelen jegyzője is azt állítja müvében, mikép Ár pád vezér alatt a Magyarok a Mura melléki karanthánok határszéleit is gyakori becsapásaikkal rabiák, (fordíts Szabó Károly, Pest I860. 72. 1.) a Mura mellékét pedig úgy a Murán innéd Magyarországban, mint a Murán túl Stájerországban Vendek lakják, valamint Árpád vezér idejében is Vendek lakták. — Privina tehát az Alsó-Lendvától egész Tirolig Stájerországon és Karinthián át 126
