Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)

Alsó-Lendvai Hiradó - Gyilkos merénylet…

nép már kiessé tette e vidéket, mert a nagy há borúnak lezajlása után azonnal fákat ültettek ; különösen kedvelték a hársfát, a mely az ő pogány hit elveik szerint szent fa, talán a virágjában rejlő gyógyerőnél fogva. Turnischa és Bellatincz táján, sőt Stájerországban a vend vidéken máig is sok régi hársfa látható vastag derékkal s nagy kiterjedésű galya<ckal. Ezen hársfák Halicanum táján is egész ligeteket képeztek, sőt a Halicanum mel lett folydogáló patak partjai is hársfákkal voltak szegélyezve ; — ezen hely tehát a frankoknak is megtetszvén, Halicanum romjain egy várost építettek s a fölé a hegyoromra erődöt s az általuk épített városnak a hársfa = Linde és liget = au szavak nyomán Lindau nevet adtak, az a mellett folygogáló patakot pedig, mivel partja szinte hársfákkal volt szegélyezve Lind-bachnak nevezték. EesslerMathias Corvinus czimü történeti müvében Bánfi Pált átaljánosan igy nevezi : Paul Bánfi von Lindau ; fentiekhez hasonló alapon Írhatta Fén)es Elek: Magyarország geogr, szótá;a III. kötete 22. lapján azt, mikép némelyek úgy vélekednek, hogy Alsó-Lendva hajdan római gyarmat-volt s Lindáviának neveztetett. — A Bánffy család csakugyan használta az »Alsó-Lindvai« mellék nevet, helyesebben elcnevet. Később a Lindau név felcserélve lett a Lindbach névvel s e néven nevezték úgy a várost, mint a patakot is s Alsó-Lendvának máig is német neve Lindbach vagy Limbach. Unterlimbach, Niederlimbach. (Lásd Hunyadi Mátyás király Alsó-Lendván 1480. évi aug. 28 án kelt német levelében. Közli gróf Teleky József: Hunyadiak kora XII. köt. 129. 1.) Alsó-Lendva környékén s különösen a fölötte el vonuló hegyek oldalain s a völgyekben még ma is nagyon diszlik a hársfa.

A salzburgi püspökség Nagy Károly császár idejében lett érsekséggé ; közte és a passaui püspökség közt a Rába folyó tévé a határt K29 ik évben. A passaui egyház megye tehat maga!..m

122