Szivárvány, 1996 (17. évfolyam, 48. szám)

1996 / 48. szám

Szerrelem Amikor becsukod az ajtót kicsukod (az ajtót) Amikor én magam becsapom az ajtót kicsapom (az ajtót) Amikor hirtelen éjszakai sötét mártogatható, jeltelen, (nincs lámpa a férgeken) tanács nélkül: merre van feléd. 29/312’ 30” Lószőr, lószőr, cigánybor, vakulj bagoly ciha, alom, legyek, zsanér zsanérovits csikóra édes isten, hanyagolj! fénylő rézrigli mellmagasságban (agyú?) parányi ablak, pókhálós tükrök egymás alatt ingadozó sorban: föl-le, föl-le az arc, a haj (ami sörény) a csepp, a szag (ami tömény) a hím, az én (aki bölény, és hát remény) ingó hullám föl-le, le-föl (4 darázs hamvas szerelmet es bólintásért holnapra: vörös-csúszik-lejtő-emelkedős-bimbója-gyorsít(és lassít)­­bontás-bomlás-hidas(lós)-sikolt(vagy rikolt)-síma­­rezgetős-reszkető-csendes-dobog nagyon dobog és szégyenkezik) 105

Next

/
Thumbnails
Contents