Szivárvány, 1995 (16. évfolyam, 45-46. szám)
1995 / 45. szám
si szolgálatra, majd hét havi elméleti tanfolyamra oszlott. Ezt az őrsön eltöltött hat havi szolgálat követte, amikor is a próbacsendőr a nyújtott teljesítmény alapján véglegesíttetett, vagy elbocsáttatott. Mivel a tanfolyamok általában nem egységesen indultak, illetve a próbacsendőri szolgálatra felvettek felszerelése nem a tanfolyamokhoz igazodott a felsorolt bontás másként is előfordult, pl. úgy, hogy három havi őrsön eltöltött szolgálat után került a próbacsendőr a tanfolyamra. Ezek a tanfolyamok, csendőriskolák a különböző kerületi parancsnokságok alárendeltségébe tartozó ún. gyalog tanalosztályok voltak, melyek létszáma 50 és 100 fő között mozgott. Ezeken a tanfolyamokon a legénység kiképzése ötirányú volt, nevezetesen: 1. tételes joganyag (törvények, rendeletek) 2. csendőrségi belszolgálat (utasítások, eljárási szabályok) 3. bűnügytan (kriminalisztikai elmélet és gyakorlat) 4. katonai (közbiztonsági harcászat) 5. általános művelődés (nyelvtan, történelem, földrajz, számtan, illemtan). A gyalogtanosztályok csendőr százados parancsnoksága alatt, mellé egy-két beosztott tiszttel működtek. Utóbbiak mint oktatók, a beosztott tiszthelyettesek pedig mint segédoktatók dolgoztak. A három havi katonai kiképzés alapja az volt, hogy a különböző fegyvernemektől származó próbacsendőrök egységes gyalogsági kiképzésben részesüljenek. Ezt a kiképzést, átképzést az őrsön teljesítendő két havi szolgálat követte, ahol tapasztalt járőrvezető mellé beosztva végezték a „portyázást”. Ezután következett a hét hónapos elméleti kiképzés, melynek a célja a próbacsendőrök olyan szintű felkészítése, hogy a szolgálatban járőrtársi feladatokat tudjanak elvégezni. Az iskolát, illetve tanfolyamot ezért járőrtárs-tanfolyamnak is nevezték. A tanfolyam elvégzése után a próbacsendőr vizsgát tett, majd újabb hat hónapi őrsi szolgálat következett, és ha azon is megfelelt, véglegesítették, amikor is hat évi kötelező szolgálatot írt alá, melyet rendszeresen meghosszabbíthatott, és a gyakorlat szerint a döntő többség meg is hosszabbított. A gyalog tanalosztályok mellett működött egy lovas tanalosztály is, de oda csak már véglegesített csendőrök kerülhettek. Aki a lovas szolgálatot választotta, annak is el kellett végeznie a gyalog tanalosztálynál a járőrtárs-tanfolyamot. A csendőr azonban ezzel nem fejezte be tanulását. A szolgálatba nem vezényeltek az őrsön állandóan tanultak és kéthetente vizsgáztak az őrsparancsnoknál. Valamennyi korábban tanult tárgyat állandóan ismételték. A járőrtárs-iskolát, tanfolyamot elvégzett csendőr őrmesteri előléptetése előtt - ez a hetedik csendőrségi szolgálati évben volt esedékes - el kellett hogy végezze a járőrvezetői iskolát, mely öthónapos időtartamú volt. Ez a tanfolyam a járőrtárs csendőröket járőrvezetővé képezte tovább. Itt is gyalog tanfolyam volt, a lovas járőrvezetőkké kiképzendők eme tanfolyam elvégzése után három hónapra a lovas tanalosztálynál pótkiképzésre kerültek. A következő iskolát az őrsparancsnokképző iskola jelentette. Ez általában tíz hónapos tanulást jelentett. Helyszíne Szombathely volt. Erre a tanfolyamra önkéntes alapon lehetett jelentkezni, ajelöltek minősítés és pszichotechnikai vizsgálat után kerülhettek be. A rendszeres túljelentkezés miatt csak azok juthattak be a tanfolyamra, akik a járőrvezetői tanfolyamot kitűnő, vagy igen jó eredménnyel végezték. A végzést követően vizsgázott törzsőrmesterek lettek, és mint őrsparancsnok-helyettesek működhettek és tiszthelyettesei (1941-től főtörzsőrmester) előléptetésük után őrsparancsnokká nevezték ki őket, ha volt üresedés. 143
