Szivárvány, 1995 (16. évfolyam, 45-46. szám)
1995 / 45. szám
összekötőtiszthez fordulhattak, aki a rendelkezésére álló szervezet révén azoknak a gyors - lehetőség szerint aznapi - megszerzéséről gondoskodott. Végezetül nem feledkezhetünk meg a nyomozó osztályparancsnokság törzsalosztályáról, ami nem volt más, mint a nyomozó parancsnokság saját nyomozó alosztálya. Ez csak állambiztonsági ügyekkel foglalkozott, de az ország egész területére kiterjedően. Parancsnoka csendőr százados volt, két-három beosztott tiszttel és megfelelő számú legénységgel. Az iskolák és a képzés A csendőrség tisztjeinek képzése a két világháború közti időben alapvetően a honvédség tisztjeivel egyformán zajlott. Az első világháborút követően a jelentős csendőrtiszti hiányra való tekintettel számos honvéd tisztet „irányítottak” át a csendőrséghez. A képzés igazi alapjait az 1928-ban Pécsett felállított Zrínyi Miklós Közrendészeti Akadémia adta meg. Ez az akadémia gyakorlatilag nem volt más, mint a Ludovika Akadémia „fiókintézménye”. A trianoni békediktátum tisztképzésre vonatkozó előírásait igyekeztek vele megkerülni. A Pécsett létesült akadémián az első két esztendőben a képzés a gyalogostisztek kiképzésével volt azonos. Két év után lehetett jelentkezni a repülő, folyamőr és csendőrtiszti képzésre. A második két esztendő képzése gyakorlatilag megegyezett a honvédtisztekével, de új tantárgyak is megjelentek, mint a SzUT, a jogi ismeretek (közjog, magánjog, közigazgatási és nemzetközi jog), a büntető és bűnvádi perrendtartás. Ezeket heti három órában hallgatták a majdani csendőrtisztek. Heti két órában adták elő részükre ■ a kriminalisztikát: a bűncselekmények nyomozása (elmélet és gyakorlat), laboratórium, fényképezés, daktiloszkópia, bűnügyi nyilvántartás rész-elemeivel. Heti egy óra jutott az anatómiára és kórbonctanra, a gazdászati ismeretekre és a csendőrség ügyviteli szabályzatára. Hogy a csendőrőrs mindennapi munkájával is megismerkedhessenek, az akadémián létrehoztak egy„mintaőrsöt”, amely a pécsváradi csendőrőrs „mása” volt. A kapott információk alapján párhuzamosan elvégezték mindazon feladatokat, amelyeket a pécsváradi őrs csendőrei is elláttak. Vezették a havi szolgálati füzetet, minden hónap végén összehasonlították azt a pécsváradi őrs „éles” füzetével. így láthatták azt, hogy miként cselekedett egy több évi tapasztalattal rendelkező tiszthelyettes, és mit tett volna egy alig húsz esztendős akadémikus. A gyakorlati tevékenységben a hallgatókat hivatásos csendőr tiszthelyettesek segítették. 1931-ben a pécsi akadémia megszűnt. A hallgatók többsége Budapestre került, a Ludovika Akadémiára. A jövendőbeli csendőrtisztek a lovas osztályba lettek beosztva. Ezek az akadémiai hallgatók 1932 júniusában, avatásukat megelőzően két hónapra próbaszolgálatra kerültek ki az őrsökre. Ott csendőr őrmesteri rendfokozati jelzést viseltek zubbonyukon és havi 140 pengő fizetést kaptak. Mint a legénység többi tagjának, nekik is 38 pengőt be kellett fizetni a „közgazdálkodásba”, melyből az étkezésüket fedezték. Az akadémiai hallgatókra ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint az őrs többi tagjára, ugyanazokat a feladatokat végezték el. Járőrtársként, majd járőrvezetőként vettek részt a rendes megelőző szolgálatban. Később őrsparancsnokok, illetve szakaszparancsnokok lettek, de természetesen a tényleges parancsnokok mellett. A későbbiek során, amikor a Ludovika Akadémián önálló csendőr osztály is indult, ott képezték ki a hallgatókat. Azok végigjárták a csendőrőrsöket, elsajátították a gyakorlati ismereteket. 141
