Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
fedezi föl őket újra az amerikai John L. Stephens, a jogászból lett régész és Frederick Catherwood angol grafikus művész. Stephens könyve, Catherwood mesteri rajzaival 1843-ban jelenik meg "Incidents of Travel in Yucatán" címmel. Velem van, kalauzom. Össze tudom majd hasonlítani Tulum fellegvárának, Chichén Itza Kukulkán-piramisának, Uxmal "Apácazárdájának" mai képét a művész 1839-1942-ben készült rajzaival. Stephens harmincnégy éves, sikeres író, amikor 1839 októberében a nála hat évvel idősebb, ugyancsak jónevű művésszel nekivág a yucatáni dzsungeleknek. Mindketten megjárták Itáliát, Görögországot, Egyiptomot és a Közel-Keletet. Stephen 1837-ben megjelent közel-keleti útirajza nagy könyvsiker; Catherwoodnak az ókor csodálatos építményeiről készített rajzai megbecsültek. A yucatáni kalandban szerencsésen egészítik ki egymást. Stephens leírja, Catherwood a fényképezőgép elődjével, a "camera lucida" segítségével pontosan lerajzolja, amit fölfedeznek, lámák. Türkiszkéken csillog a Karibi-tenger - a legszebb tenger, amit eddig láttam! -, selymes a homok és a simogató tengeri szélben bíztató hívással integernek a pálmák. Acumál csendes kis település, távol a világ zajától. A parton érdekes bronzszobor. Az álló figurát indiánnak nézném, ha nem 'lenne szakálla. Gonzalo Guerrerot ábrázolja. 1511-ben az yucatáni partok közelében zátonyra fut és elsüllyed egy spanyol karavella. A hajótörést ketten élik túl: Geronimo de Aguilar páter és Gonzalo Guerrero, a tengerész. Indiánok fogságába kerülnek - rabszolgaként. A páter hat évvel később visszakerül honfitársaihoz. A Yucatan körül hajózó fiatal kapitány, Mexikó később hírhedt meghódítója, Henando Cortés szabadítja ki. Guerrero az indiánok között marad. Egykori krónika szerint ezzel búcsúzik el a pátertől: "Aguilar testvér, én itt megházasodtam, három gyermekem van, az indiánok fölnéznek rám, harci főnöküknek, kacikájuknak tekintenek. Menj Isten hírével! Az én arcomat tetoválták, fülemet átfúrták, mit is szólnának a spanyolok, ha így látnának?" Guerrero ugyanis rátermettségével, ügyességével és bátorságával kivívta, hogy a fogoly rabszolgából - kacika lehetett! Máya hercegnőt vett feleségül és megalapítója az első népes mesztic családnak Yucatánban . Megszervezi az indián harcosokat és a 16. század negyvenes éveiben nem kis szerepet játszik a spanyolok elleni küzdelemben, a máyák eredményes ellenállásában... Az első látvány, az első találkozás meglepetése és döbbeneté adja meg a kaland ízétzamatát. Valóságos fölfedezőnek érezheti magát az ember! Ez a különös eufória kerít hatalmába Cobában, amikor az őserdei ösvény végén meglepetésszerűen, szinte elibém toppan Észak-Yucatán legmagasabb piramisa, a Nohoch Mull Cobát a régészek földerítették, de nem tárták föl. A romokat elrejti a dzsungel, csupán a Nohoch Mul-t és egy kisebb piramist, meg néhány "sztélét", faragványokkal és hieroglifákkal televésett kőlapot szabadítottak ki a folyondárok, gyökerek takarója alól. A Nohoch Múl roppant mesterséges kőhegy. Nem rekonstruálták, nincsenek rajta szobrok, domborművek, tetejére nem vezet föl gondosan megépített lépcső. Mintha befejezetlen lenne, ahogy lehántották köpönyegét. Valósággal látható és érzékelhető, 74
