Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)

1992 / 37. szám

ságát, mennyire kiérezhető volt benne, hogy németül gondolkodott és sokszor merészen ötlött ki új kifejezéseket. Nagy barátjával és bizalmasával Wesselényi Miklóssal is, akivel 1821-ben ismerkedett meg, éveken át németül levelezett. Ismereteim szerint hozzá intézett első magyar nyelvű levelében így vall neki közel harmincöt évesen 1826. május 6-án:

Tudod, hogy mi kevés az időm, és hogy mily erőltetéssel irok anyám nyelvén.

Széchenyi mindamellett költői alkat volt. Nyelvi szépség és darabosság egyaránt kiviláglik a Hitel két alább idézett részletéből. Okulásul sorolta fel azokat, akiket nem szabad majmolni:

De ugyancsak azokat sem oda haza az elválhataüan pipával, kik minden előmenetelnek eleven gátjai here gyanánt csak henyélve híznak a Haza zsírján.

Aztán megbotlik és érthető kifejezések után tapogatva folytatja:

Ki nem tudja, hogy sokféle ember kelt a társaságban, sokféle hivatal u. m. egy erőművben sok szerszám, sok karika s. a. t.; de se az, se ez nem foroghat jól, ha mindegyik része nem tökéletes; vagy ha a rugó a láncznak, ez pedig a tengelynek akarja játszani rolláját, vagy ha minden részek közt nem uralkodik legszorosb összeköttetés, legtökéletesebb egybehangzás.

Életrajzírói ki szokták domborítani, milyen döntő befolyással volt pályája alakulására Wesselényihez fűződő barátsága. Természetesen - mint szó volt róla — ezt már a kortársak is éreztették vele. Szarkasztikusán rögzítette ezt a kérdést Naplójában 1830. április 2-án:

Az emberek azt hiszik, mindig mások befolyása alatt állok. Elsőnek Nagy Pali lovagolt meg; aztán Wesselényinek lettem nyerge - később Döbrentei volt reám nagy befolyással — most pedig Helmeczy (Mihály — 1788-1852 —, író, műfordító, 1830-tól az MTA pénztárosa,

1832-48 a Jelenkor című politikai lap szerkesztője), Kisfaludy etc. uralkodik rajtam. A parasztjaim azt hiszik, én egyáltalán nem is gondolkodom, hanem a jószágigazgató A lovászom, Molnár azt képzeli mindjárt, hogy a kocsisom is kormányoz! -- etc.

A továbbiak helyes megértéséhez, besorolásához szükségesnek mutatkozott utalni ezekre a tényezőkre, hiszen éppen ezáltal látható Széchenyi gondolkodásának szerves kapcsolódása a magyar adottságok mellett nyelvhez és kultúrához. Vagyis nem légüres térben mozogva, jövevényként, idegenül szemlélte az országot, hanem gondolkodásában kölcsönhatásban volt szelleme, teremtőereje a politikai, szellemi áramlatokkal, amik közt a nyugat-európai behatások mellett a kortársi magyar irodalomnak is kellő hatása volt rá.

Széchenyi tudalformálóan fedezte fel a nyelven keresztül ható szellemi élet fejlesztésének szükségességét. Az Akadémia alapítására nem kell ehelyütt külön kitérni. Ellenben meg kell említeni a magyar színház fejlesztésére tett lépéseit, nem utolsósorban az 1832-ben írt Magyar játékszínről című könyvét. Már ezt megelőzően a Hitelben külön tételesen és programszerűen foglalkozott az irodalom szerepével, jelentőségével. Fontosságára való tekintettel álljon itt egész terjedelmében az idevágó idézet.

Könnyű azért sok szépnek véghezvitele más nemzeteknél, a mi nálunk igen nehéz. Minekünk az erény sokkal magasb lépcsőjén kell állni,

134