Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)

1992 / 37. szám

nak. Legutóbbi festményein egyfajta világűri emberformájú lények jelennek meg, mintegy érzékeltetve a "fészkelőt", a madár, hüllő és embrió formájú ember évmilliomos furcsa átváltozását. Huzjan egyes ciklusaiban az apró emberi problémák, az eredeti élmények és érzelmek, valamint a szegények humorának ábrázolója. Állandó útkeresésével és kísérleti szellemével méltó módon képviseli az újabb szlovén festőnemzedéket. Nála a költőiesség, vagy a festői szabadság nem a kísérletezésekben, hanem a mondanivaló korszerű közlésében jut kifejezésre. A történelmileg is felmérhető és művészileg is számottevő örökség a közelmúlt és a jelen festőiben egymás mellett maradt. Huzjan művészetében a fantázia és egy kifinomult költői szellem a fedezete ennek a leleményes kifejezési módnak.

A lendvai művészek közül az iparművészetet, a faliszőnyeg készítést Dancs-Roth Marika képviseli. Lendván született 1950-ben. A Zágrábi Iparművészeti Szakiskola elvégzése után a Zágrábi Pedagógiai Akadémián szerzett oklevelet. 1980-ban elvégezte a Zágrábi Képzőművészeti Akadémia szakosztályát Nikola Reiser professzornál. Néhány évig Jagoda Buic, faliszőnyegkészítő művész munkatársa volt. Jelenleg Münchenben él és faliszőnyeg készítéssel, jelmeztervezéssel és festészettel foglalkozik. Tagja a Horvát Képzőművészek szövetségének.

Marika a csomózásból és fonásból alakított szabad formaelemeket külön szövési elemek tagolásával szimbolikus kompozíciókba formálta. A gyapjúelemek gyökérkompozíciókat képeznek és megőrzik eredeü anyagszíneiket. A makramé, a szövés és a rajz harmóniájáról beszélhetünk Marikánál. Nála a faliszőnyegnek nem a fal, vagy a padlófedés a funkciója, hanem a tér elválasztása, vagy jelölése és művészi ábrázolása. A hegy lábánál suhogó szomorú fűzfák méla suhogása és a domboldalt szegélyező akácok mézédes nektáros illata, és a földben görcsösen összeölelkező gyökerek harmóniája érezhető Dancs-Roth Marika alkotásai láttán.

Darko Birsa, a legfiatalabb lendvai festőművész is Ljubljanában végezte tanulmányait. Politológusnak, szociológusnak készült, de végül is a művészet mellett döntött. Immár több mint tíz esztendeje a szlovén fővárosban, Ljubljanában él. O is kísérletező szellem, aki azonban korán megtalálta helyét a nap alatt, és számos önálló és közös tárlattal szerzett elismerést festészetének itthon és külföldön. Közreműködött a lendvai nemzetközi művésztelep munkájában is.

Nem lenne teljes a muravidéki magyar, azaz lendvai képzőművészekről szóló kép Strasser Dódy, lendvai születésű, Londonban élő festőművész nélkül. Azt tudjuk, hogy 1921-ben Lendván született és gyermekkorát Lendván töltötte. Néhány évvel ezelőtt a Népújságban Gábor Zoltán eképp jellemezte Strasszer Dódy munkásságát:

"Képein makacsul, gépiesen ismétlődik a ház, a víz, az erdő, a hajó és a némán suhanó sötét alakok motívuma. Ezen öt elem sztereotip jelenléte a tudat alatt élő valóság szimbolikus visszhangja, a ház az elveszített otthon jelképe, a nagy víz és a hajók a menekvés lehetőségét ígérik a néma, sötét erdőkben rejtőző alakoknak. E figurák kemény vádat is jelképeznek, egy történelmi mutatóujjat, amely figyelmeztetőleg rámutat egy elmúlt sátáni korszak még ma is esetleges veszélyt indukáló mivoltára."

Jobbára ismertetőnkben Lendvára szorítkoztunk és nem jártuk be a szélesebb muravidéki művelődési térség többi alkotási berkeit. Számos rajztanár, amatőr festőművész és alkotó igyekszik a fentieken kívül bekapcsolódni a vidék művészi vérkerin-113