Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
KASSÁK LAJOS Rézkarc (1956) A végső nagy győzelemre készültek mind, de a halál kaszája levágta őket sorra mielőtt a hajnal kibontotta volna az őszi nap pirosrózsa szirmait. Egy madár szállt el felettük az éjben nagy fémhasából nagy fémtojások hulltak s akik még félájulatban aludtak fagyott vérükben elaludtak örökre. A dicsőség koszorúja nélkül íme, fejüket por és korom hinti be. Híre maradt csak az elszánt seregnek. A megszaggatott, néma táj felett, lármás hófelhők gyülekeznek.
/
