Szivárvány, 1990 (10. évfolyam, 31. szám)

1990-06-01 / 31. szám

Most nézzük a mai Dercent. Takaros jómódú, szorgalmas magyar község, a háztáji fejlett. Elvétve fordul elő vegyes házasság, deajövevények hamar megtanulnak magyarul. Több mint háromezer hektárnyi határában a helyi Új Élet Kolhoz gazdálkodik közepes eredménnyel. A falu lakóinak nagyobb része azonban másutt, többnyire az iparban dolgozik, elsősorban Munkácsra ingázik. A település szellemi életének két motorja a közelmúltban nyugdíjba vonult Fodor Ferenc magyarnémet szakos és fia. Fodor István magyar szakos tanár, az utóbbi helyettes igazgató az iskolában. A gát-derceni Kovács Vilmos Kör elnöke. A községben él a jeles kárpátaljai magyar költő, Fodor Géza — versei a József Attila Irodalmi Stúdió Könyvtára sorozatban Széltükör címmel 1986-ban jelentek meg Ungváron —, a helyi középiskola tanára.

A helyi értelmiségnek — mint általában Kárpátalján — sok a tennivalója, hiszen évtizedeknek nem az ő mulasztásukból történt gondjait kell helyrehozniuk. A falu két magyar tannyelvű óvodájába több mint száz gyerek jár, kevesebb, mint amennyire igény lenne. Az óvoda vezetője jellemző módon nem tud magyarul. Az óvónők között is több törve beszéli a magyar nyelvet, s ezt a keveréknyelvet adja tovább a gyerekeknek. Például: sztársaja gruppá sorakozó, vagyis nagycsoport sorakozó; megyünk a sztolovába, vagyis megyünk az ebédlőbe. Nem véletlen, hogy a magyar oktatásügy igen fájó pont a faluban. A munkácsi tanítóképző magyar tagozata igen gyenge képzést ad, magyar nyelven csak a nyelvtant tanulják, a többi tárgyat ukránul vagy oroszul. (Megjegyezzük a kárpátaljai magyar iskolában a gyerekeknek nem ukrán, hanem az orosz nyelv a kötelező, hiszen ez a hivatalos nyelv a birodalomban. Az ukrán nyelv még napjainkban is csak megtűrt Ukrajnában.) A derceni magyar tannyelvű középiskolában napjainkban ötszázharminc-ötszázötven gyermek tanul közel negyven tanár irányításával. Közülük sajnos olyan is akad, aki nem tud jól magyarul. A kívülállónak a nemzetiségi oktatás számos megnyilvánulása enyhén szólva furcsa. így például a magyar iskolákban a magyar nemzetiségi tanárt a magyar nemzetiségű gyerekeknek hivatalosan, azaz oroszul így kell szólítania: István Fedorovics, vagy a magyar név után Lajosovics stb. A község művelődési otthona a helyi gazdaság pénzén épült, 600 férőhelyes. Falai között élénk kulturális élet folyik. Népszerű a nagymúltú dal- és táncegyüttes, de a helyi anyagot bemutató folklór-műsora koreografált, inkább népieskedő, mint igazi népi hagyományokból merítkező. Vegyeskórus is működik, és szerveződik a színjátszó csoport. A községi könyvtár állománya meghaladja a tízezer kötetet, magyar anyaga is jelentős de a választék szerény.

A kárpátaljai magyarság életében az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb eseményének tartjuk, hogy 1989. február végén Ungváron megalakulhatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely hivata- 114-