Szivárvány, 1990 (10. évfolyam, 31. szám)

1990-06-01 / 31. szám

fia Zórád Ernő azonosította! Utólag az is kiderült, hogy Zórád Miklós vezette azt a 17 tagú utóvéd csapatot, amely az emlékezetes 1. század visszavonulását fedezte. Megsebesült, s vánszorgott Dercen felé... A többit már ismerjük. Csakúgy mint a következő okiratot:

,,A Legfelsőbb Hadúr 1939. évi március hó 31-én Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával ZÓRÁD MIKLÓS

hősi halált halt m. kir. tart. főhadnagynak a magyar Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos különleges helyzetben tanúsított önfeláldozó és vitéz magatartásáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét a Hadiszalagon a Kardokkal adományozni méltóztatott. ”

A felszabadulás után Dercen a tiszaháti magyar falvak békés életét élte egészen Magyarország háborúba sodródásáig. Ekkor mind több férfi indult innen is katonának, majd 1944. október 26-án a szovjet hadsereg elfoglalta a települést. A második világháborúban a faluból huszonnégyen estek el, vagy tűntek el nyomtalanul. Mivel még ma sincsen emlékművük, ezúton örökítjük meg a község hősi halottait úgy sorolva fel őket, ahogyan nevük a kőbe vésve lenne.

Barta Ferenc Bakos Albert Bakos Imre Bakos Károly Bakos Lajos Balázs Károly Balázs Péter Barta Ferenc

Bíró Péter Darcsi András Fodor Aladár Fodor Zsigmond Gorondi Bálint Gorondi Béla Heé József Iván Lajos

Kopasz Géza Kopasz Imre Kopasz Lajos Lukács Lajos Márcé Tamás Maronics János Máté Balázs Pelsőci Károly Szabó Endre

Dercen történelme folyamán számos sorsfordulót élt át — köztük tűzvész is pusztította mint említettük —, a legtragikusabb ezek közül minden bizonnyal az 1944. októberi volt. A hivatalos terminológia szerint ekkor szabadult fel a község, amely valójában ekkor kezdte el második kisebbségi-nemzetiségi sorsát, amiben ma is él. Ennek árnyéka már hónapokkal korábban előrevetült, amikor a környéken 1944. augusztus 8-án szovjet repülőgépekről Munkács körzetében ejtőernyővel leereszkedett Úszta Gyula híres-hirhedt partizáncsoportjának tizennégy tagja. A német katonaság felfedezte őket, s sietve a hegyekbe vonultak. Később újabb csoportokat dobtak a partizánok közé, akinek létszáma az immár „Rákóczi” nevet felvett egységben a következő hetekben 168 főre duzzadt. Katonai gépkocsikon, menetoszlopokon ütöt- 109 -