Szivárvány, 1990 (10. évfolyam, 31. szám)

1990-06-01 / 31. szám

BOTLIK JÓZSEF

Radarállomás a szétdúlt temető helyén

Egy kárpátaljai magyar falu, Dercen tragédiája

A helyszín: Dercen, régiesen Derczény színmagyar falu Kárpátalján, 1946-tól ukránul Driszina, oroszul Driszina. A munkácsi járásban, a Szernye-tő északi részén, a Kerek-hegy alján fekszik. Községi tanácsa helyben található. A település 14 kilométerre van Munkácstól és vasútállomásától, kb. egy kilométer hosszú bekötőúttal kapcsolódik az U ngvár-Munkács- Beregszász-Rahó országúihoz, Alsókerepec után. Lakossága 1942-ben a népszámlálás szerint 2048, 1969-ben 2457,1982-ben 2690 fő. Társközsége Fornos, szintén színmagyar falu közel kétezer lakossal (ukránul Liszkove, oroszul Liszkovoje).

Dercen nevének magyarázata. Az oklevelek 1321-ben említik először Derzen névvel, s Kiss Lajos etimológiai szótára szerint puszta személynévből keletkezhetett magyar névadással, amely már 1067 körül feltűnik egy oklevélben, illetve 1267-ben: Dersynum, latin tárgyragos alakként. Az ukrán Driszina, a Dercen hatóságilag megállapított tárgyragos alakja. A jeles topográfus, Fényes Elek 1851 -ben így írta le a községet: „Derczény, Beregh vmegye, magyar falu, Munkácshoz délre. 4 r. kath., 5 g. kath., 618 ref., 8 zsidó lakja. Református egyház. Földei termékenyek, erdeje igen szép, s ezért lakosai sok faszerszámot, továbbá fejér cseréppipát készítenek.”

A község már a XIII. században népes volt, előbb fejedelmek birtoka. Papját végrendeleti tanúként említi 1321-ben egy oklevél a Beregszász melletti Bulcsú faluban. A község 1332-ben 8 garas tizedet fizetett a pápának. 1450-ben a rác despota fölégette a települést, a jobbágyok jószágait pedig elhajttatta. Az ezzel megbízott Csákoli Jánost fej- és jószág vesztés re ítélték. 1552-ben Dercen a híres Dobó-család — az egri védő! — birtokában volt. A község korán reformátussá vált, anyakönyvét 1770-től vezetik. 1875. május 2-án a falu nagy része porrá égett.

A századfordulón Dercenben is gyűjtött népdalokat Bartók Béla, fonográffal kereste fel a helyi, de a környéken is híres nótafákat. A két világháború közötti csehszlovák korszakban állami magyar tannyelvű iskola működött a községben nyolc osztállyal és hét tanítóval. Ekkoriban református felekezeti elemi iskolában is tanulhattak a falubeli gyerekek. Dercen a két háború között is jelentékeny népdalkultúrával dicsekedhetett. Ekkori dalárdájának lelkes vezetője, Füsti László írta- 104-