Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-06-01 / 25. szám

Méray Tibor „Nagy Imre élete és halála” című könyvének bevezetőjében tett megállapítása az idők múltával mindinkább helyesnek bizonyul:

„Arany János írta a ‘halálával éltető eszmévé’ finomult Széchenyiről, hogy ‘nőttön nő tiszta fénye amint időben és térben távozik!’ Nem hinném, hogy szónokias túlzás, vagy lírai dagályosság, ha azt mondom, áll ez Nagy Imrére, mártírtársaira és az 1956-os Magyar Forradadalomra is.”

S valóban Nagy Imre történelmi szerepe, erkölcsi példaképe tiszta fénye utat mutat minden magyarnak, tudatra ébreszt új generációkat.

Halálának 30. évfordulója legyen tudatra ébredésünk ünnepe. A múltra való emlékezés mindig a jövő körvonalainak keresése is. Nagy Imrére, társaira az 1956-os Magyar Forradalom többi kivégzett mártírjára emlékezve, ismét elkötelezzük magunkat azon elvek mellett, amelyekért életüket adták: szabadság, demokrácia, függetlenség.

Halálukért a felelősség a hatalom akkori és ma is hivatalban levő birtokosait, a Magyar Szocialista Munkáspárt tisztségviselőit,első sorban annak elnökét. Kádár Jánost terheli. A jelenlegi rendszer uralomra jutásának áldozatait jeltelen sírba temette. Magyarország helytartói féltek, félnek. Félnek 1956 szellemétől, félnek a szabadság génekben hordott erejétől, félnek a kivégzettek szellemi hagyatékától. Ezért őrzik államtitokként Nagy Imre, Maiéter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Szilágyi József, a Kádár terror többszáz vértanújának — közöttük a 18. születésnapjukon bitóra küldött pesti srácok — tetemeit borító sírok helyét 1988-ban is. A sírokban erő van. A sírok példát mutatnak. A rendszer fél a halottaktól. A holtak lelkét nem lehet Zsiguliért megvásárolni, börtönnel apró kellemetlenségek lehetőségével megfélemlíteni. A vértanúk szellemét jeltelen sírba kell zárni! A kegyetlenségéről, fanatizmusáról hírhedt Ayatolla Khoumeni és rendszere is biztosítja kivégzett áldozatainak tisztességes temetését azzal, hogy a földi maradványokat a család részére hozzáférhetővé teszi.

Az 1956-ban szovjet tankokkal hatalomba segített budapesti rendszer a mai napig makacsul elzárkózik minden olyan kísérlet elől, amely a minden földi halandót megillető végtisztesség megadásának lehetőségét akarta, akarja biztosítani a Forradalom áldozatai részére. Családtagok ilyen irányú megkeresései eredménytelenek amerikai törvényhozóknak, közéleti személyiségeknek a Magyar Népköztársaság elnökéhez, a Magyar Szocialista Munkáspárt titkárához intézett, az elmúlt években többször megismételt kérelme, a diplomácia alapvető szabályait megsértve, válasz nélkül marad.-66-