Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)
1988-06-01 / 25. szám
Festészet és írás MAROSÁN Gyula 1915-ben született Budapesten. Évekig Aba- Novák tanítványa volt. Első komoly művészi sikereit 1935-ben, húszéves korában, az élet ellentéteit feltáró képeivel aratta. Később az szürrealizmusról az absztraktra tér át. 1956-ban elhagyja Magyarországot, azóta Torontóban él. Képei megtalálhatók a Budapesti Szépművészeti Múzeumban, a Fővárosi Képtárban, a bécsi Városi Képtárban, a Stedelijk Múzeumban, Hágában, a torontói Art Gallerv-ben, az ottawai National Galleryben és számos műgyűjtő gyűjteményében. Színyei-Merse Majálisa mára Szépművészeti Múzeum falán függ, Ady már verssel üzent Rippl-Rónainak, de Derkovits még az asztalosműhelyben gyalulja a forgácsot. Párisban Picasso akkor költözik a Rue de Victor Hugo 22 alá, ahol a Cocteau áll modellt kubista harlequin képeihez. Mondrian legutolsó kiállítási vásznain vertikális és horizontális vonalak dominálnak. Kanadában viszont Emily Carr még mindig hallgat, de a szomszédban Max Webernek már nem kell koplalnia, a múlt héten a bankár ötven dollárt adott egy képéért. Zürich és Berlin között Dada néz ki a vonatablakon és négy furcsa sor kel hirtelen életre. Bartók román népdalgyűjteménnyel érkezik haza. Görlicénél az útmenti árokszélen, arccal előre hullva a sárba, utolsót rándul Kovács XIV. János szakaszvezető jobbkeze. Ottó főherceg fiának a lova csak egy év múlva fog megbotlani a koronázási dombon. Az idő méhében már ott érik Trianon és Csontváry forradalmi művészete, de a Sziget árnyas padjain, nem messze az Arany János szobortól, Krúdy még megpihen egy-egy órára és Szinbádról álmodik. (Borszéky Nagy György) A modern művészet egyik alapkérdése: a jel. A kérdés jelentőségéről éppen elég szó volt, most ismét hangsúlyozni kell. A szürrealista művészet a jelet napjainkban úgy veszi át, hogy megtartja azt a jelentést, amelyet a mélytudat fűz a jelhez. Ennek megoldása nagyobbára az, hogy a látás tárgyát a külső világból veszi de felfokozott látásszínvonalra állítja be. Ilyen módon keletkezik a szimbólum, vagy az álomkép.- 48 -