Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

Karinthy Frigyes

Egy szomorú évfordulóra

Nagysád. önt egy égi kar inti: legyen mindig Int és kegyes ezt kívánja önnek

Karinthy Frigyes. "

mutatta boldogan az emlékkönyvébe írott sorokat a szomszédunk unokahúga. Ceglédi Wachs Rózsi, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia növendéke. Dohnányi tanítványa.

Arcán lázrózsák égtek, vékony, elefántcsontszíníí ujjain szinte át lehetett látni. ereiben kékesen folyt a vér. Nagyon boldoggá tette, hogy Karinthy nemcsak aláírta az emlékkönyv egyik lapját, de egész verset írt bele. Nem örülhetett szegényke sokáig, elvitte a tüdővész fiatalon.

Tizenkét, tizenhároméves gyerek lehettem akkor, de Karinthy nevét már ismertem. Egy másik szomszédunk nagylánya. Benedek duci mutatta, sőt. kölcsön is adta az „így írtok ti" salátává olvasott kötetét. Major rajzaival. Mi tagadás. előbb olvastam Karinthy Ady. Kosztolányi. Babits paródiáit, mint magukat a költőket. Azt hiszem, akkoriban Rákospalotán a mi szomszédságunkban csak egy Walter Adrienne nevű bubifrizurás, teniszező hölgynek mega Pröhle Sándor nevű evangélikus segéd lelkésznek volt Ady könyve.

De Karinthyt mindenki ismerte. És abból a nemzedékből, amelyik 1905 és 1925 között született, azt hiszem, a legtöbben, akik őszinték, be kell vallják: Karinthy útján, az „így írtok ti” csodálatosan találó karikatúráin át jutottak el a nyugatosokhoz.

Mikor negyedik gimnáziumba a budapesti Lónyai utcai Református Gimnáziumba kerültem, év elején azt hallottam, hogy magyartanárunk. Jékely Lajos nagy és híres költő, aki Áprily Lajos néven ír. Akkor már volt saját példányom az „így írtok ti"-ből és hazatérve azonnal megnéztem: van-e benne Áprily. Nem volt. Átmentem Benedekékhezés megkérdeztem Jucit. Ő azonnal ideadta Áprily kötetét és én falni, habzsolni kezdtem a csodás zengésű verseket: „Sáncban a hóvíz lenge hajót visz", meg „a nap tüze. látod, a fürge diákot..." meg „Jött a tavasza parttalan időben és megállta Házsongárdi temetőben”... és hála Karinthynak. Áprily ki tanáromból atyai barátommá v ált. kivel haláláig leveleztem életre szóló élményem lett. Ő volt az első modern költő, akihez nem Karinthy vezetett el de mégis. Hiszen nem tudván, hogyjutok-e Áprily könyvhöz, rajta keresztül akartam lemérni. Nem is tudnám elmondani, ki mindenki lépett az életembe Karinthyn át.

Aztán Budapestről Sárospatakra kerültem. Ott már Karinthy kultusz kellős közepébe pottyantam. Az első szavalóversenyen. amelyre „beneveztem" Karinthy Frigyes „KACSAPECSENYE" című novelláját olvastam fel. Gyűlés után odajött hozzám Fazakas Pista osztálytársam és elmondta, hogy az ő édesapja, aki újságíró, csaknem naponta együtt van a Kávéházban Karinthyval. Szó szót követett, kiderült, hogy Kosztolányi is ott ül velük állandóan.

Büszkén mondtam el. hogy Kosztolányiién ismerem. A pesti Református Gimnáziumban ötödikben megbuktam görögből. Euxhoffer tanár úrnál. Nyáron a pótvizsgára Alaxa Ambrus görögtanár készített alő. aki azután házitanárom maradt hatodikban egész éven át. Alaxa Ambrus jónevű költő volt. Kosz- 148-