Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)
1988-10-01 / 26. szám
szembehelyezkedett Freud tanaival: ..romantikus mítosz” mondta róluk.) Freud tanait már csak azért is elvetette a szovjet kommunista párt. mert úgy vélte: csak a kapitalista társadalomra vonatkoztathatók. Wilhelm Reichnek azonban módja volt a freudomarxizmus szintézisét kidolgozni. Fiatal bécsi orvos-szexológusként ismerkedett meg Freuddal. majd 1930-ban Berlinbe költözött és belépett a kommunista pártba. ..A fasizmus tömegpszichológiája” című könyvének bizonyos tételei miatt kizárták, ellenben pártos kommunista nézetei következtében eltávolította tagjai közül a Pszichoanalitikus Társaság is. 1939-ben Amerikába emigrált, önálló intézetet alapított, ahol az általa felfedezett ..orgonterápia" segítségével egyebek közt a rákbetegséget is gyógyítani próbálta. Ezt megelégelték az amerikai egészségügyi hatóságok és beperelték. Reich a per során megsértettea bíróságot, amiért két évi börtönbüntetést róttak rá. 1957-ben bevonult a börtönbe, s ott. szívrohamban meghalt. Épelméjűsége többször is kétségessé vált a per folyamán. 1968 táján az Új Baloldal fedezte fel ismét tanait és azóta hivatkozási alap Reich a szexualitás politizálói számára. Tény. hogy az 1920-as években Reich kezdte átpolitizálni a pszichoanalízist. elsősorban a ..karakterstruktúra" elvének kidolgozása révén. A tömegek ,,morális mizériájának" élő problémája kétségtelenül igényelt ilyesfajta megközelítést. Reich tehát forradalmasítani akarta a terápiát. A ..mentálhigiénia” volt a jelszó, amelyre pártzsargonban a ..proletár tömegnevelés" kifejezés cseng vissza. Reich elsősorban a dialektikus materializmus és a pszichoanalízis szintézisét látta megvalósíthatónak. Erős Ferenc azt tartja korai elképzeléseiben rokonszenvesnek. hogy Reich az új embertípus megteremtésének volt bajnoka és e szintézis-kísérlettel használható, érvényes szociálpszichológia alapjait szerette volna megvetni. Gondolatébresztő tanulmányát pedig ahhoz, a tanulsághoz vezeti Erős. hogy korunk Közép- és Kelet-Európájának szüksége van a freudomarxista hagyományra, mint alapra, amelyből a mai szociálpszichológia meríthet. Más kérdés, van-e szüksége egy új szociálpszichológiának a dogmásított marxizmus nyűgeire? Sárközi Mátyás A magyar fegyverszünet 1945 Korom Mihály, Kossuth Kiadó, Budapest, 1987. A kötet a Négy évtized sorozatban jelent meg. 1988 elején került a könyvesboltokba: a hosszú átfutási időt és a történelmi munka megírásához szükséges egy vagy több évet számítva nyilvánvaló, hogy a szerző Gorbacsov hivatalba lépése előtt kezdte irni. Látszik ez a tények csoportosításán és értelmezésén: meszsze van már a harminc évvel korábbi jelszavaktól, de messze még az objektivitástól is. nem alkalmaz minden tényre és érdekeltre azonos mércét. 139 -
