Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

A szovjet kitüntetésével kapcsolatban pedig Maléterismételten megmagyarázza Pongrátznak, hogy ő ezt miért kapta, hogy erre továbbra is büszke marad és változatlanul viseli továbbra is. Ezt a forradalom nem érinti, ebben ő semmiféle változást nem lát és nem is akar látni.

Este 8 óra körül megérkeztek a laktanyához a tököli küldöttség tagjai. Maiéter magával vive az ideiglenesen megbízott segédtisztjét és egy Horváth nevű katonát a laktanyából, csatlakozik hozzájuk és elindulnak Tökölre, a szovjet katonai parancsnokságra, ahol a délelőtt a Parlamentben megkezdett tárgyalást szándékoztak folytatni. Itt a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulásának részleteit és technikai lebonyolítását kellett még megbeszélni és ebbenis megegyezésre jutni, mint délelőtt elvben a Parlamentben. A búcsúzáskor a laktanyában felmerül a kérdés, mi lesz ha ott tartják Tökölön, ott letartóztatják és nem engedik vissza többé. Erre ő azt mondja:,.Ezt nem hinné el a szovjet elvtársakról, de mivel volt már ilyen eset a történelemben, előfordulhat esetleg most is. Ő ennek ellenére megy. mert gyávaság volna most azokat a lehetőségeket és előnyöket, amit a tárgyalás nyújt a megegyezésre és kibontakozásra nem kihasználni ill. ez elől meghátrálni. Ha mégis előfordulna a hihetetlen és ott tartanák, akkor itt a helyettesem, itt a laktanya parancsnoka és Ti, (ezzel a Corvin és a Tompa utcai parancsnokokra mutat) vigyázzatok. Ezt a forradalmat az ő személyének a kikapcsolása nem gyengíti, ez az egész nép megmozdulása és ez olyan tény és erő amelyre a világ minden részén tekintettel kell lenni. Lehetőleg azonban tartózkodni kell minden esetleges provokációtól, és ha ez. mások részéről előfordulna, nekünk ennek nem szabad engedni, mert ez a folyamatban levő tárgyalást ill. megegyezést nehezítené meg.” Ezek voltak az utolsó szavai, mert mint később kiderült, mégis ott Tökölön gáládul tőrbecsalva letartóztatták és később igazságtalanul elítélték azért amiket nem tett. mert azokat amiket tett, abból a meggyőződésből tette, hogy ezzel a nép érdekeit szolgálja a kibontakozásra, a rend helyreállítására és egy jobb jövő érdekében. Tetteiben tehát jó szándék vezette, amiért pedig nem lehetett volna elítélni és Nagy Imrével valamint az ő közvetlen munkatársaival együtt kivégezni.

A küldöttség távozása után még leellenőriztem a laktanyai őrségeket és mivel Maléterazt mondta, hogy ne várjak rá, lehet, hogy a tárgyalás egész éjjel tartani fog, nyugodtan, mit sem sejtve lefeküdtem aludni a hálóhelységünkben, ahol most egyedül voltam.

NOV. 4. (Vasárnap)

Kora reggel úgy fél 5 körül (még teljesen sötét volt) hatalmas lövöldözésre ébredtem. Gyorsan felöltöztem és kinéztem, hogy mi a helyzet.-84-