Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

NOV. 2. (Péntek)

Reggel és egész délelőtt folytatódik a különböző küldöttségek és újságírók látogatása Maléternél. A laktanyában folyik a fegyveres század kiképzése, általános ktp. munka, takarítás stb. Megszervezzük a laktanyabeli tisztek fizetésének folyósítását, amely okt. 31.-én volt esedékes. Intézkedem az okt. 28.-án elesett Illés szds. és Kolmann fhdgy. temetésének megszervezésére és a családjuk támogatására. Ezzel a zj. politikai tisztjét, Tóth szds.-t bízom meg. Megszervezzük az éjjel-nappali tiszti szolgálatot a laktanyában. A tisztek részéről felmerül a kívánság, hogy mivel éjjel sem tudnak hazamenni a családjukhoz, ezeknek az esetleges zaklatásának, félreértések elkerülése érdekében állítsunk ki igazolványokat miszerint ők honvéd tisztek és a Kilián laktanyában teljesítenek szolgálatot. Ki is állítunk ilyen igazolványokat, a beosztott tisztekét én, az enyémet Maiéter írja alá és hazaküldjük egy-egy küldönccel a családjaink részére. Erre azért volt szükség, mert a városban a rendőrség még nem működött és ezt kihasználva egyes helyeken kilengések, a börtönökből kiszabadult, ott meggyötört emberek részéről sok gyűlölet szította egyéni bosszúállások fordultak elő. Ez persze csak egy rövid ideig tartó átmeneti állapot volt, amíg a rendőrség és egyéb karhatalmi szervek megerősödve ismét úrrá lettek ezeken a minden forradalmi események szülte sajnálatos, anarchikus állapotok felett. Régi igazság, hogy minden forradalom feldobja a szennyet, a szemetet is. így volt ez a francia forradalomban a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban 1917- ben Oroszországban stb. Ez azonban csak átmeneti jelenség volt és senki nem állíthatja, hogy ez jellemző volt a forradalomra. Rövid idő alatt a becsületes emberek kerülnek túlsúlyba akik megszüntetik azanarchiát és a túlkapásokat. Ez következett volna be nálunk is, minden jel erre mutatott, (egyre többen nyilatkoztak és emelték fel a szavukat ezek ellen, a túlkapások ellen), ha a szovjet csapatok nov. 4.-i támadása ezt a folyamatot nem akadályozza meg. Persze ezek aztán rendet teremtettek, de ez igen fájdalmas volt.

Még a délelőtt folyamán telefonon megbeszéltem a rendőr kapitányságon egy rendőr tiszttel, hogy azokat az embereket, akiket a Corvin-köziek okt. 29.-től, mint foglyaikat átadtak nekünk a laktanyába megőrzés végett, átküldőm hozzájuk és ha nem bűnösek engedjék őket haza.

így is történt, délfele egy autóval Raffai fhdgy. kíséretében egy névsorral átküldtem őket a budapesti rendőr kapitányságra, ahonnan mint később hallottam mind el is engedték őket még aznap. Volt közöttük egy rendőr tiszt is, aki amint kintről lövéseket hallott, mindig azt hitte, hogy foglyokat végznek ki. Kérdezte is, hogy mikor kerül rá a sor. Alig tudtam megnyugtatni, hogy ettől nem kell tartania, ezért én jótállók.- 81 -