Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

semmisülnek meg. a csontozat és a régi erős ruházat anyaga 100 éven túl is megmarad. Lényegében ugyanilyen időértékeket kapunk, ha a halottat oltatlan mészporral szórják be. Viszont az oltott mésszel történt leöntés legalább húsz évvel megrövidíti a lepusztulás előbbi idejét. Errevonatkozólag bizonyító erejű az 1956-ban feltárt Csonta-kerti tömegsír, ahol a mar előre tudott oltott mész maradványokon kívül gyakorlatilag semmit sem találtak. A hivatkozott helyszínen a talaj homokos szürke agyag, tehát eléggé kötött és nedves. Jogos és logikus lehet a reményünk. hogy legfőbb csontjait megtalálhatjuk. Az egyenként megtalált halottakat, főleg ha megkésve kerültek elő, azonnal elföldelték, ,,elkaparták” kb. 70-80 cm mélyre; az oltottmésszel való kezelésre ilyenkor rendszerint már nem volt idő és alkalom. Erre is jó példa gr. Haller térképvázlata a BUDAPEST-ben, honvédsírok, de egyesével. Ezeket gyakorlatilag egyszerre találták meg, de már egyesével temették el. Civil halottakat katonák közé ellenfelek katonáit együttesen soha nem temették; ez a mai napig Íratlan szabály. E szabályra utal a Heydte által közölt szökőkúti sírhant, ahová az általa ottlátott civilruhás embert temették el aug. 1.-én és gr, Haller J. közlése a MAROSVIDÉK c. lap 1888. XI. 11. számában arról, hogy aug. 5.-én Bem civilruhás kémjét. Berki Mózest a csatatéren temették el, ott helyben, külön, ahol megtalálták, testének erős szagosodása miatt. Az. orosz katonákat a segesvári temetőbe vitték, ott temették el. Ezt helyi információk alapján gr. Haller J. írja Imreh Sándornak 1889. II. 20.-i levelében. Egyébkénta rendszerint síkba történt elhantolás helye felismerhető arról, hogy az idők folyamán lepusztuló emberi test térfogata az eredetinek 70%-ával csökken; ennek eredményeként az. elhantolás helyén akár 30 cm-t is teknősödhet a talaj, különösen, ha az agyagos, kötött.

A 3. feltétel a fémkeresős vizsgálat által gyanúsnak talált hely feltárás előtti reflexiós sugárképe elkészítésére szolgál. Olyan értékelhető adatokat nyújt, mint a röntgen-kép. Elvét a gyakorlatban nagyteljesítményű ipari röntgensugárzóval valósították meg - állítóla a Német Szövetségi Köztársaságban. A talajfényképező berendezés mellett besugározzák a vizsgálatra szánt néhány m2-nyi területet, melynek minden inhomogenitása reflexiós tükör-sugárképet visz fel a fényérzékeny filmre. A gyakorlati nehézséget a nagyméretű, drága és energiaigényes ipari röntgengép okozza. Ez. viszont teljesen pótolható lehetne egyamúgy is jóval keményebb sugárzású, nagyobb áthatolóképességű ipari izotóp gamma sugárforrással. Az így nyert reflexiós kép értékelése alapján dönthet a régész a feltárást illetően, igen jól körülírható, szűk területen, ami lényeges költségmegtakarítást jelent.

A megvalósuló feltáráskor a talált tárgyak egyedi vizsgálata, valamint a test és a ruhamaradványok elemzése, az antropológiai értékelés (a bal felső szemfog rendellenes helyzete) már ott a helyszínen képes lesz.-45 -