Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

Rágyújtott. — Köszönöm. Elszívtam, ami nálam volt, a lapom sem járt és Miklós megjött, átvette tőlem a kártyát. Ezek megjátszanak.

Na, ki vele, Pumi.

Csak annyi, hogy hagyjátok békében Jolantát. Nem érdemli- Csak annyi, hogy hagyjátok békében Jolantát. Nem érdemli meg...

Dusán felkacagott. — Hát ez az egész? Semmi bajunk Jolantával, csak téged húzunk vele, te meg ugrasz. Nem tudtuk, hogy ennyire... ne haragudj, öregem. Jolanta nélkül siralom lenne itt az élet, nagyon rendes lány és...

— Rendben van. Meglesz.- írsz? - kérdezte Pumi. Dusánnak leesett az álla.

— Olvastam belőle. A Kabale und Liebe alatt volt. Még Stolpon.

Dusán arca elkomorult. Disznó ez a Pumi.

— Olvastad? — kérdezte.

Belenéztem. Asztalodon felejtetted Stolpon. Nem álltam meg. Nem, ne légy dühös. Azt mondtad, nincs köztünk titok.

A napló más. Azt magának írja az ember.- Vagy az utókornak. Miért rejted? Nincs benne semmi. Mintha féltél volna írni. Alig van szó rólunk, az osztályról. Mereszted a szemed a stettini villamosról, hogy lássad az utolsó pomerán hercegek várát az Óváros dombja tetején; mérgelődsz, hogy semmit sem látsz Frankfurt an der Oderből, mert elveszett két óra, míg ott vesztegelt a vonat és kanalaztuk az Eintopfgericht répalevét... Hát kinek érdekes ez? Miért? Valamiért fontos volt neked Frankfurt.- Ott született Kleist.

A zeneszerző?

író.

Mindegy. Az egész olyan, mint egy útleírás. Mit rejted? Nincs benne semmi.

Én vagyok benne.

Ami fontos az nincsen benne. Az a bizonyos felelet nincsen benne. Hogy miért vagyunk itt.

Ezért rejtem. Hogy kibuggyan egyszer a toliam hegyéről az a bizonyos felelet. Na de ebből elég. Mi hozott ide?

— Jolanta. Már mondtam. Ne húzzatok vele. Ez egy más lány.

Minden lány más — mondta nagyokosán Dusán.

Jolanta máskép más. A grófok ráhagyták a kastélyt. Egy munkára utalt lengyel lányra. Miatta van arany életünk itt.

Jó mondta Dusán. Ne izgulj. Rendben van.- Szólj a többieknek is. Rád hallgatnak.

— Szólok, légy nyugodt.

Köszönöm, Dusánkó. Pumi felkelt. Most megyek. Vár.- 13 -