Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-06-01 / 25. szám

Ián egyszer elkészül Magyarországon az az asztal, amely mellé a szeretet erkölcsi és a túlélés pragmatikus parancsának engedelmeskedve, nem törődve az ősök vallásával, származásával és bűneivel, de törődve az eljövendő generációk sorsával, minden ott élő leül majd — magyar köszöntéssel — kezet fogni. Ha igen, akkor azon az asztalon ott lesz, ezüstös kötésben, Konrád könyve is.

Kár, hogy ennek a könyvnek mégis, minden gondolata a lemondás koporsójába van bezárva, a „Kerti mulatság" házigazdája a reménytelenség ünnepét hirdeti ki vendégeinek. „Fontold meg, hogy mit cselekszel, a legbölcsebb, ha nem cselekszel semmit,” „Itt középen inkább azt gondolom, hogy az élet elhúzódó öngyilkosság”, „Olyan kevés célom van, amilyen kevés csak lehetséges” — olvassuk. A „metafizikai távozás estéje” ez, mondja Konrád. Szép ez az este, szívesen hallgatom a szellemet, amely távozik. De nem tagadom, szívesebben hallgatnám már végre azt, amelyik megérkezik.

Ludvig Nándor

A kanadai magyar irodalom története

George Bisztray: Hungarian-Canadian Literature University of Toronto Press, Toronto, 1987.

Manapság a magyar tárgyú s magyar nyelven íródott könyv, legalább feltételesen a „jóhírünk a világban” igényével lép fel, és a jóhírre, jól megírott angol kultúrtörténeti munkára talán soha sem volt nagyobb szükség mint most. Dr. Bisztray György, a torontói egyetem magyar tanszékének tanára ezt az alkalmat mulasztotta el amikor egy meggyőző és őszinte könyv helyett ezt az eltúlzott tudományos igényektől duzzadó, mesterséges alapfeltevésekre épülő angol nyelvű tanulmányát a kanadai magyar irodalomról megírta. A könyv a University of Toronto Press kiadásában jelent meg. Az első lapon minden magyarázat nélkül Kemenes Géfin László (kb. húsz év előtti) fényképe látható, s a belső két lapon egy techikailag rendezetlen kollázs — két kanadai magyar prózaíró és két költő.

A következő külön oldalon Faludy Györgynek fényképe — az egyedüli hely, ahol a könyv érdeme szerint mutatja be a költőt.

A 116 oldalas könyvnek a szigorúan vett irodalomtörténeti része 64 oldal, a másik fele pedig általános megállapításokat és elrettentő műszavakat tartalmazó összegezés (Pl. „The Sociopsychological Profile of the Hungarian-Canadian Writer”, vagy „A Biographical Bibliography...”

Bisztray egyik kulcsszava a „scholar, vagy scholarly” (tudós, tudományos). Az első néhány oldalon ez a szó legalább négyszer hangzik el. A könyv szóhasználata fölényes és mesterségesen konstruált. A bevezető megjegyzések álítása szerint; „Ez az első történelmi és kritikai felmérése azon kanadai íróknak, akik magyarul írtak”.- 135 -