Szivárvány, 1987 (8. évfolyam, 21-22. szám)

1987-06-01 / 22. szám

emberi kor a vaskor. Ezután jön a Kali yuga, a káosz kora. Szobrászatban, festészetben és zenében csakúgy, mint a világirodalom nagy alkotásaiban nyomon követhető ez a ciklicitás; nagy szakértője e témának az Olaszországban tanító Fáj Attila professzor (meg van említve a könyvben). Magán az Ember tragédiájá-n is végig lehet követni a 4-es ciklusok váltakozását. Az „Istenek korában” hieroglifikus írásokat és piramisokat találunk; a heorikus korban megjelenik a hexaméter, és az állandó díszítő jelző, mint Homérosznál; az emberi korban megjelenik az „Én”, és a római jog. Róma kaotikus dekadenciája után új Isteni korszak kezdődik a keresztény középkorral. A mi jelenlegi káoszunk, mely az első világháború óta tart. új Isteni kezdettel terhes, de a kor legérzékenyebb alkotói sincsenek ezzel mindig tudatosan tisztában. Weörös Sándor Madách reinkarnációjának tartja magát — hiteles forrásból tudom. Erről a hazai kritika sohasem fog írni, amíg rá nem kényszerül. Határ, mint Weöres, fél-beavatott, aki nem a modern lelki-szellemi jóga révén jutott el világnézetéhez, hanem az emberi EGO-szülte ráció szülte elművésziesített módján. Ezért pesszimista, ezért hiszi, hogy a fejlődésnek nincs értelme; ezért „tudja”, hogy Szatanaél, az ördög mozgatja a fejlődést. Természetesen. Aki Török Sándor írásait figyelmesen olvassa, vagy máshonnan szerez antropozófiai információt megtudhatja, hogy az emberiség két nagy kísértő, Lucifer és Ahrimán kettős vonzásában kell, hogy megtalálja önnön középpontját. Ezt a középpontot képviseli az „Emberiség Reprezentáns”, aki Szent Mihály arkangyalul, vagy Sárkányölő Szent Giwgr-gyel szimbolizálható, és végső fokon Krisztushoz vezeti az embert. Igaz ugyanakkor, hogy az elmúlt 2000 év történelmi kereszténységére nehéz új filozófiát alapozni; ezért kellene Határ és Weöres nagyságrendű gondolkodóknak szellemtwí/ománnyal, és nem szellem idézéssel foglalkozniok.

Joyce-Határ-Weöres vergődése a Faust-i ember vergődése, azé a Faust-i emberé, aki újból makrokozmikus magasságokba akar emelkedni, de Angyalok helyett Mefisztóra talál. Ezt érzik a fél-beavatottak a maguk rendkívüli felvevő hullámhosszaikon. Tragikus életmű Határ Győzőé, mert akik értik, nem értenek vele egyet, akik nem értik, félreértésből, kultúrsznobizmusból tisztelik, mint Winbledon csudabogarát, akinek mindent szabad, mert a nép úgysem érti. Határt az fogja megváltani, mikor még eföldi életében felfedezi a Kozmikus és Ezotérikus Kereszténységet a kiérdemesült földi egyházak és vallási magatartások mögött; hatalmas filozófiai részlettárgyi tudalmaiban a Kozmikus Krisztus meglátása fogja a karma helyes sínpárjára terelni. Vagdalkozásai így negatívak. Budapesten zavartan letiszteleg az érthetetlenség és a „mérhetetlen pesszimizmus” előtt, bűntudatból, zavarból, értetlenség okából; restelik, hogy a nagyszerű Hamvas Bélával együtt kiirtották a

94-