Szivárvány, 1987 (8. évfolyam, 21-22. szám)
1987-02-01 / 21. szám
mongolidióta-fejü utcai óra — nem tudni miért — két érkezésem közt zebrásan megcsíkosodott fsa Ívad or dali patkány-bajsza mutatja számlapján az atomidőt) s valahányszor átlépek alatta esernyőm durván égnek ficamítja a szél mintha ott és csakis ott kívánná meg és szopná magához valamiféle perverz mágnes-isten s ami még nyugtalanítóbb: most hogy genfben csönd lett korahajnali álmaimban hibátlan fogsorral teljes fegyverzettel buknak világra a hófehér albínó-testű hermafrodita csecsemők mohos kútba rikoltott kérdésekre kérdés a válasz s ma már a gyökerek töltögetése trágyázása sem gyógyít hisz azt a bizonyos fülledt nyár-esti labda-bufogást a járdán falakon agya könyvtárába betolni az sem tudja manapság aki mélán maradt ott ahová születése letottyantotta pedig van még fal van nyár is meg labda kitárt ablaktáblák csak épp ami a múltban egyetlen (tarkán is rokonillatú) csokorba fogta össze a részleteket: rakott ki mindnyájunkat a küszöb elé (a szabadság futó-homokozóját testálva reánk) csak az tűnt el: az a kéz-22-
