Szivárvány, 1986 (7. évfolyam, 20. szám)

1986-10-01 / 20. szám

Levél a szerkesztőhöz

Kitüntető dolog hódolója lenni, akárha egyazon nemzedékből, olyan jelességeknek, kik tudósok és szépírók egyszemélyben; kockázatos csak akkor, ha egyiknek éppen érdemei csorbítják a másikét, miként most a több magyar világban és olvasó-rétegben kedvelt termékeny elbeszélő és Puerto Rico-i egyetemi tanár, Ferdinandy György esetében. Mert lám. mit ira magistera Szivárvány 1986. májusi számában, dicsérő szándékkal recenzálva Bodor Ádám novellás kötetét: „Olvasása közben még Kafkánál is inkább honfitársa, Bruno Schulzjut az embereszébe: a cseh író, akinek a valahavolt prágai szatócsüzletnek költészetét köszönheti késői fölfedeztetése óta — a világirodalom." Nemes az intenció, talán a hasonlítás sem sántít, a „bibi” csak az: Bruno Schulz ( 1892-1942), mellesleg valóban Kafka A kastélyának németből lengyelre fordítója, minden irodalomtörténetben és kézikönyvben lengyel íróként szerepel.

A kelet-galíciai Drahobicsban született, kurta lembergiés bécsi képzőművészeti tanulmányok után, jócskán ínséges sorba oda is tért vissza; ötvenedik születésnapján itt végzett vele az utcán egy Gestapo-tiszt golyója. Bruno Schulz magyarul is olvasható: Apám tűzoltó lesz című kötetét (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1969) néhai Kerényi Grácia lengyelből fordította; itt található a Fahajas boltok című ciklus is: önéletrajzi poézissel és áttétellel is inkább Drahobicsba lokalizálhatóan, mint egy „prágai szatócsüzletbe”, — akkor is, ha oly összemosódóan hangulatos és szép az, amit manapság mítizálva a Monarchiának képzelünk. Olvasta-é Ferdinandy Bruno Schulzot, vagy csak hallott róla harangozni? Meggyőződésünk az első föltevés: így, ezért képzelhette tovább a filosz emlékezetében fakuló adatokat az első ábrándját megosztani mindig kész s általában ezért oly kellemes fabulátor.

Sípos Gyula

Felhívás

a Bethlen Gábor Alapítvány támogatására

1979 karácsonyán Illyés Gyula kezdeményezésére egy Bethlen Gáborról elnevezett Alapítvány létrehozását határoztuk el írók, tudósok, művészek. A fejedelem születésének négyszázadik évfordulója érlelte meg a felismerést: égető teendőink természete bethleni munkát kíván. Olyan tehetséget, hűséget, szívósságot, bölcsességet, amilyennek ő — nagy veszedelmek között — Erdélyt oltalmas várrá, a benne élő nemzetiségek és felekezetek otthonává építette. Alapítványunkkal az ilyen képességek és szándékok feltételeit szeretnénk jobbítani. Azokat a vállalkozásokat óhajtjuk ösztönözni és támogatni, határainkon belül és azokon túl, melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik.

Az idei Bethlen-díjat munkája elismeréséül a 85 esztendős nagy tudós, csángókutatónak, Domokos Pál Péternek adományoztuk.

Kuratóriumunk nevében fordulunk most mindazokhoz, — hazai és külföldi személyekhez, közösségekhez és intézményekhez — akik az Alapítvány törekvéseit vállalják, járuljanak hozzá az alapösszeghez. Hozzájárulásukat kizárólag az 566-22977 sz. csekkszámlára, az OTP 02. Körzeti fiók (Budapest. Frankel Leó u.21-23.) MNB 217-98302 címére küldhetik el. Az adományokat nyugtázzuk.

Postacímünk: BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY. Budapest, Pf.247. 1536